Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszéde egy megerősítő, tisztázó beszéd volt. Nem egy új kormányzati stratégiai ciklus bejelentéséről szólt – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője.

Mráz Ágoston Sámuel szerint lehet stratégiára vonatkozó következtetéseket levonni egy évértékelőből, de Orbán Viktor mostani beszéde alapvetően nem ilyen volt.

„Szerintem helyes módszer, amit minden politológus ilyenkor megpróbál alkalmazni, hogy a szavak mögötti mélyrétegeket kutatja és megpróbálja dekódolni a retorikai fordulatok mögött, hogy mi látható. Csak én máshogyan dekódolom, mint ahogy Török Gábor tette. Én azt mondom, hogy ez megerősítő beszéd, tisztázó beszéd volt. Azt mondta el Orbán Viktor, amit a korábbiakban ő és a kormányának tagjai elmondtak, egységes szerkezetben, mindenki számára érthetően. Persze egy-két részletben voltak újdonságelemei, de azt nem mondanám, hogy egy új kormányzati stratégiai ciklusnak a bejelentését hallhattuk ebben a beszédben, hanem sokkal inkább a korábbi gondolatok szintézisét” – mondta a Nézőpont Intézet vezetője.

A kormány a mozgástér bővítését tartja a siker egyik kritériumának. Arról, hogy ez miben nyilvánul meg, Mráz Ágoston Sámuel azt mondta, attól függ, honnan számítjuk a bővítést. Példaként hozta fel, hogy Ferenc pápa Magyarországra látogat, ezt komoly elismerésnek tartja.

„Tudjuk azt, hogy a kínai államfő várja Orbán Viktort, ami megkérdőjelezhetetlenül fontos stratégiai lépés.

Nagyon kevés olyan országvezető van, aki Kínával egyáltalán szóba tud állni.

És ami még harmadikként fontos, az, hogy a Volodimir Zelenszkijjel való találkozóját is éppen előkészíti a Külügyminisztérium, legalábbis ezek a hírek. Ugye pontos dátumot csak a pápalátogatásról lehet tudni, a másik kettőről nem, de ezek mutatják azt, hogy Orbán Viktorral szóba állnak, Magyarországnak vannak szövetségesei, vannak partnerei, Magyarország megnyerését fontosnak tartják a meghatározó politikai erőközpontok” – mondott három példát a kormány elismertségére.

A kijevi látogatás időzítésével kapcsolatban elmondta, hogy a politikai elemző eszközrendszerével nem tudható meg, hogy a háttérben milyen kérdéseket kell tisztázni.

„Abban egész biztos vagyok, hogy

addig nem fog létrejönni a találkozó, amíg ott vagy előtte a kárpátaljai magyar nemzetiség védelmében valamilyen bejelentést nem tud tenni az ukrán fél.

Olyan találkozónak, ami egy fényképről szól, magyar részről semmi értelme nincsen. Akkor látom reális esélyét a látogatásnak, ha az évek óta tartó elhidegülésben, abban, hogy Ukrajna ezer okból kifolyólag a magyar nemzetiségnek nem a jogait védte, hanem inkább csorbította, ha ebben valami változást sikerülne elérni, akkor lenne időszerű ez a találkozó. De, hogy ez két hét múlva van vagy fél év múlva lesz, ezt szerintem nem lehet a nyilvános információkból megtudni” – mondta Mráz Ágoston Sámuel.

Donáth Anna idejekorán visszatért, de nem hozott fordulatot

Arról, hogy az elmúlt időszakban a DK több ellenzéki párt politikusát leigazolta, azt mondta Mráz Ágoston Sámuel, hogy ezek nem a választópolgároknak szóló üzenetek feltétlenül, sokkal inkább átszervezés a kínálati oldalon, üzenet a Jobbiknak, a Momentumnak, az LMP-nek és az ott döntéshozó helyzetben lévő politikusoknak, akiknek meg kell tervezniük a saját jövőjüket, el kell dönteniük, hogy milyen formációban fognak indulni a 2024-es EP-választáson vagy az önkormányzati választáson vagy majd 2026-ban.

„Van szubtilis üzenete.

Az elegánsabb üzenete az, hogy a DK erősödik, a többiek gyengülnek, és erre volt egy ellenkísérlet a Momentum részéről Donáth Anna meglepően gyors visszahívásában.

Nem telt el csak néhány hónap, hogy hivatalosan nem ő volt a Momentum elnöke, és észszerű az előzetes időzítés alapján talán az lett volna, ha Donáth Anna majd a 2024-es EP-választás előtt, közvetlenül annak kampányába jelentkezik be és ünnepli meg a visszatérését. De a külső szemlélő számára úgy tűnt, hogy ez idejekorán bekövetkezett, mert olyan rossz állapotban van a Momentum, miközben a Demokratikus Koalíció lépésről lépésre erősödik – ez a szimbolikája is és ezt igazolják a kutatási eredmények is –, addig a Momentum gyenge maradt, pedig mindenki azt várta, hogy a kétpólusú baloldal, az úgy fog kinézni, hogy van egy erős DK meg egy erős, gyűjtőpártként működő Momentum. Ez a Momentum nem tudja teljesíteni ezt a funkciót, ezért a politikai sztárt, Donáth Annát visszahívták, aki ugyan megtartotta nagy beszédét, talán még számos ponton az országban láthatóak is a plakátjai, de nem tudott fordulatot elhozni a Momentumban, legalábbis egy hónap után azt lehet állítani, hogy a Momentum népszerűségében semmi változást nem látok” – elemezte az elmúlt időszakban az ellenzék térfelén történteket.

Azért tartja politikai sztárnak Donáth Annát, mert a Momentumhoz közelálló közvéleménykutatók megmérték, hogy Donáth Anna a legnépszerűbb politikus az ellenzéki térfélen, ezért megpróbálták az ő népszerűségét a párt népszerűségévé transzformálni. Gelencsér Ferenc nem sikeres pártelnök, és maga is intézményes működésének elején bejelentette, hogy nem kíván második ciklust betölteni – emlékeztetett.

„Átmeneti pártelnökről van szó, és Donáth Annával próbálták megmenteni a DK növekedése mellett relatíve zsugorodó Momentumot. De ezt már nagyon sokszor megtapasztaltuk a magyar politikatörténetben:

a személyes népszerűség nem transzformálható olyan könnyen át egy-egy párt országos támogatottságává. Dávid Ibolya például erről sokat tudott volna mesélni”

– állította párhuzamba az egykori MDF-es vezetőjével a mai helyzetet.

Fontos választások közelednek Európában

„Európa-szerte izgalmas választások várhatók. Az egyik legfontosabb, tőlünk távol van, de a spanyol választás, nagy tagállamként jelentős befolyással rendelkezik Spanyolország. Kelet-Európában, a mi közvetlen közelünkben a "legeslegeslegfontosabb" választás a lengyel választás, mert európai dimenzióban is fontos, de Magyarország szempontjából különösen. Ez október közepe és november közepe között lesz. Korábban lehetett arra számítani, hogy akár előrehozott választás is lehet, szerintem, mivel már bő fél év múlva várható a választás, ennek nincsen nagy jelentősége, ősszel várható, és ugyanúgy, szeptember 30-án, ősszel lesz a szlovák választás is. Lesz még Bulgáriában most április elején, egy héttel később Görögországban, tehát még sok kisebb tagállamban is lesz választás, de a kontinensre és az Európai Unió politikai döntéshozatalára nagy jelentőséggel szerintem a spanyol és a lengyel választás lesz” – tekintett előre a következő hónapok legfontosabb választásaira Mráz Ágoston Sámuel.

Úgy látja, a lengyel választást nem csak az ukrán háborúhoz meg az oroszokhoz való viszony fogja befolyásolni, hiszen az Ukrajna melletti kiállásban az összes politikai erő egyetért: „egyetlenegy olyan párt van, a Konföderáció, amely talán egy kicsit reálpolitikusabb, de nem kritizálja Ukrajnát, csak a többiekhez képest tűnik annak, ebben a kérdésben nagyon nem is lehet ezért politikai polarizációt végrehajtani”. A jelenlegi lengyel vezetés ezért inkább Németországhoz és egyáltalán az Európai Unióhoz fűződő viszonyt szeretné a kampány fő témájává tenni.

„Emlékezetes, hogy mintegy fél évvel ezelőtt bejelentették, másfél billió eurót követelnek Németországtól háborús jóvátételként. Ez ugye az az összeg, amit valószínűleg nem fog kifizetni Németország a választási kampány alatt, tehát jó eséllyel ez állandó témájává tud válni a lengyel kormánypártnak, és azért jó politikai téma, mert a túloldal, a liberális baloldali pártok nem valószínű, hogy ebben a kérdésben egyetértenének a PiS-szel, tehát ez egy polarizáló téma. Jelenleg a mi kutatásaink szerint vagy az általam ismert kutatások szerint a PiS-nek, azaz

a Jog és Igazságosság kormánypártnak kevesebb esélye van a választási győzelemre, mint a kihívóinak, de egyelőre nem ismert, hogy a kihívói milyen struktúrában fogják megmérettetni magukat.

Azt láttuk a korábbi választásokon, hogy a lengyelek nagyon alacsony számban vesznek részt a politikai választáson. Minél magasabb a részvétel, annál inkább valószínű, hogy a vidéki választók részt vesznek, és annál esélyesebb a Jog és Igazságosság győzelme” – mondta a lengyelországi helyzetről.

A lengyel választást kulcsfontosságúnak tartja a magyar kormány európai szövetségeseinek száma szempontjából. Ugyan az ukrán kérdésben nem ért egyet a lengyel és a magyar vezetés, de az Európai Unió kérdésében teljesen – mondta. Ebből a szempontból fontos a szlovákiai választás is.

„Szlovákiában a köztársasági elnök inkább liberális politikus – mondta Mráz Ágoston Sámuel. – Lehet hozzá közelibb utódkormánya és lehet egy, a korábbi kormányfő, Robert Fico vagy az ő utódja, Peter Pellegrini által vezetett, befolyásolt kormánykoalíció is, ami a nyilatkozatok alapján úgy tűnik, hogy sokkal közelebb áll a magyar állásponthoz háború kérdésében is.”