Infostart.hu
eur:
385.95
usd:
331.37
bux:
119642.42
2026. január 14. szerda Bódog
Sunrise shot of the Hungarian parliament in Budapest with a reflection in Danube
Nyitókép: photo by Miroslav Petrasko/Getty Images

Szakértő: az ellenzék épp arról nem tud mit mondani, ami miatt a Fidesz a legerősebb

Az ellenzék sikertelenségének egyik oka, hogy nem foglal állást napjaink politikatudományi szempontból talán legfontosabb kérdésében – véli Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ nemzetközi igazgatója

A kormánypárt álláspontja szerint a liberális demokrácia belső egyensúlya kibillent a liberális irányba, ezért kell harcolni a jelenlegi állapota ellen. Az ellenzék ezzel szemben úgy gondolja, hogy minden rendben van a liberális demokráciával, pontosabban, szerintük a Fidesz-szerű pártok okozzák annak válságát, ezért ha valahogyan sikerült kiiktatniuk ezeket a pártok a politika világából, akkor helyrebillen majd az egyensúly, és minden mehet tovább – fogalmazott Lakatos Júlia, aki szerint ezzel magyarázható az, hogy a Fidesz hosszú távon sikeres tud maradni, az ellenzék pedig képtelen visszakerülni a hatalomba.

A Méltányosság Politikaelemző Központ nemzetközi igazgatója emlékeztetett, hogy Orbán Viktor minden évben tart egy olyan elemzői beszédet Tusványoson, amiben az ideológiai szintet exponálja, amit aztán megfogalmaznak minden más szinten. "Ez egy politikai kommunikációs eszköz, de ennek az az előfeltétele, hogy a legmagasabb szintről legyen mondanivalója" – tette hozzá.

Az ellenzéknél erről viszont nincs gondolkodás a legfelső, tehát a makroszinten, mert abból indulnak ki, hogy egyrészt a liberális demokrácia nincs válságban, legfeljebb a Fidesz-típusú pártok miatt, másrészt pedig 2010 óta két fő mondanivalójuk volt: az Orbán-rendszert le kell váltani, valamint hogy a hétköznapi problémákról kell beszélni, vagyis szakpolitikai javaslatokat kell tenni, hogy ők hogyan csinálnák másképp. Miután viszont hiányzik a makroszint, nem tudják olyan hatékonyan lebontani, mint ahogyan a Fidesz – fejtette ki Lakatos Júlia. Szerinte az látható, hogy

ha az ellenzék hatalomra tudna kerülni, akkor pont arról nem tudna mit mondani, ami miatt a Fidesz a legerősebb.

A Méltányosság igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendszerváltás óta jelentős mértékben megváltozott a világ, tehát azok a jóléti ígéretek, amelyek az utóbbi 30 évben közszájon forogtak, vagy általános egyetértés volt benne, hogy milyen lesz az életünk, már nem olyanok, mint mikor azt elképzeltük, ezért

másfajta kérdésekre kellene reflektálnia a mai ellenzéknek:

nem szakpolitikai kérdésekre, hanem olyanokra például, hogy hogyan változott meg a világ, milyen geopolitikai változások vannak, és hogy melyek a liberális demokrácia valóban létező problémáira irányuló baloldali, liberális, zöld válaszok – emelte ki Lakatos Júlia.

"Ha az ellenfelemnél azt látom, hogy három szinten kommunikál, miközben én csak kettőn, akkor az a minimumelvárás, legalábbis elemezzem, mi a különbség a két stratégia között, végiggondolva azt, hogyan tudnék változtatni a sajátomon" – mutatott rá a szakértő, aki szerint így plusz szavazókat lehetne megszólítani, akár a bizonytalanok, akár a jelenlegi kormánypártiak táborából, hiszen az ellenzék legnagyobb kihívása az, hogy a kormányra jutáshoz plusz szavazókat kell megszólítania. Márpedig jelen stratégiájával csak azokhoz tud szólni, akik amúgy is Orbán-ellenesek – zárta gondolatait Lakatos Júlia.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Von der Leyen megnevezte a béke árát: 90 milliárd eurót Brüsszel Ukrajnának

Von der Leyen megnevezte a béke árát: 90 milliárd eurót Brüsszel Ukrajnának

Az Európai Bizottság 90 milliárd eurós, közös hitelből finanszírozott támogatási csomagot terjesztett elő Ukrajna számára 2026–2027-re, amelynek kétharmada katonai célokat, egyharmada pedig az állam működését finanszírozná. Ursula von der Leyen szerint a cél az, hogy Ukrajna „erőpozícióban legyen a csatatéren és a tárgyalóasztalnál is”, miközben az EU története egyik legnagyobb, célzott geopolitikai hitelprogramját indítja el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×