Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 25. szombat Jakab, Kristóf
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára beszél a Magyar Egyetemek Fenntarthatósági Platformja (MEFP) keretmegállapodásának ünnepélyes aláírásán a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szenátusi termében 2022. szeptember 22-én. A PTE kezdeményezésére, tizennégy hazai egyetem keretmegállapodása alapján megalakul a Magyar Egyetemek Fenntarthatósági Platformja. A szövetség célja a fenntarthatóság témakörében a jó gyakorlatok egymás közötti megosztása, szorosabb együttműködés kialakítása a fenntarthatósági célokat szolgáló fejlesztések érdekében.
Nyitókép: Máthé Zoltán

Hankó Balázs: két lépésben átalakul az egyetemi felvételi eljárás

Az egyetemi autonómia növelése érdekében 2023-tól több ponton is változik a felsőoktatási felvételi. Megszűnik a kötelező emelt szintű érettségi és a központi minimumponthatár is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára. 

Február 15-ig lehet jelentkezni a felsőoktatási intézményekbe, és idéntől változik a felvételi eljárás. Hankó Balázs az InfoRádió Aréna című műsorában kiemelte, hogy a magyar felsőoktatás átalakításának célja egy versenyképesebb, rugalmasabb felsőoktatás, és ennek egyik lényege, hogy kibővül az egyetemi autonómia. Eddig a felvételi szabályrendszert az állam határozta meg, mostantól két lépésben rugalmasabbá válik a rendszer.

"Az idén három lényeges változás történt. Az egyik technikai, de fontos, teljes mértékben elektronikus lett a felvételi" – mondta az államtitkár. A második változás, hogy eddig kötelező volt az emelt szintű érettségi, mostantól az intézmények dönthetnek arról, hogy emelt szintű vagy középszintű érettségit kérnek. A harmadik módosítás, hogy eddig az állami szabályozórendszer mondta meg azt, hogy az adott képzési területeken mi a minimumpontszám, az új szabály szerint erről is az egyetemek dönthetnek – magyarázta Hankó Balázs.

"Tavaly év végén szintén az egyetemi autonómia erősítésére olyan szabályozás is életbe lépett, hogy az egyetemek, amelyek megfelelő akkreditációval rendelkeznek, szabadon indíthatnak mesterképzéseket" – emelte ki az államtitkár, és hozzátette, így lehetnek rövidebb mesterképzések is, és a lépéssel sokkal rugalmasabbá, a gazdasági, piaci elvárásokra gyorsabban reagálóvá tették a magyar felsőoktatást.

Hankó Balázs nem tart attól, hogy a kötelező emelt szintű érettségi, a minimumponthatár és a kimeneteli kötelező nyelvvizsga eltörlése visszalépés lesz a minőségi felsőoktatásból is, mert szerinte mindeközben olyan teljesítményszabályozók is vannak a felsőoktatási rendszerben, az úgynevezett teljesítményalapú finanszírozás, amely egyszerre biztosítja a rugalmasságot és a minőség irányába a jelentős előrelépést.

Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy 2024-ben újabb változások jönnek a felvételi eljárásban, amikor a 500 pontos rendszer megmarad, de az összetétele változik. Az első 100 pont a tanulmányi pontokat foglalja magában, az érettségi átlageredménye adja a következő 100 pontot, majd 200 pontot érnek a felvételi tárgyak. Itt változás, hogy az emelt szintű érettségi eredménye érhet majd 100 pontot, ha valaki egy középszintű érettségiből teljesít száz százalékot, az csak 67 pontot fog jelenteni. A fennmaradó 100 pont odaítélésében pedig teljesen szabad kezet kapnak az egyetemek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szécsényi Gábor: megállíthatatlan a kínai autóipar, három kulcsdologban is élen járnak

Szécsényi Gábor: megállíthatatlan a kínai autóipar, három kulcsdologban is élen járnak

Az utóbbi években szinte feltartóztathatatlan fejlődésnek indult a kínai autóipar, különösen az elektromos járművek területén jelentős az előretörés. Ennek okairól az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt Szécsényi Gábor, Az Autó című szaklap főszerkesztője, aki szerint kutatásban élen járnak, a gyártásuk olcsóbb, az akkumulátortechnológiában pedig óriásit léptek előre a kínaiak.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Majdnem eltűnt, most mégis az egyik legfelkapottabb beruházás lehet Magyarországon

Majdnem eltűnt, most mégis az egyik legfelkapottabb beruházás lehet Magyarországon

Az energetikai és klíma-, illetve környezetvédelmi megfontolásokon túl Magyarország versenyképessége és gazdaságbiztonsága szempontjából is kedvező változás a korábbiakhoz képest, hogy az új kormány szélesebbre tárja a kaput a szélenergia hazai alkalmazása előtt. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium 2030 végéig összesen 4 000 megawattnyi hálózati csatlakozási lehetőséget kíván biztosítani az új turbinát telepíteni kívánó fejlesztőknek - ez éppen akkora volumen, amekkora szakértői tanulmányok szerint nemzetgazdaságilag a legolcsóbb és legtisztább megoldás lenne. Azon túl, hogy jelentősen csökkenne a hazai légszennyezés, az új szélerőművekkel az áramimport és a piaci villamosenergia-árak is mérséklődhetnének, és mivel termelésük időben jól kiegészíti a naperőművekét, telepítésükkel a rendszerfejlesztési ráfordítások is visszafoghatóak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×