Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára beszél a Magyar Egyetemek Fenntarthatósági Platformja (MEFP) keretmegállapodásának ünnepélyes aláírásán a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szenátusi termében 2022. szeptember 22-én. A PTE kezdeményezésére, tizennégy hazai egyetem keretmegállapodása alapján megalakul a Magyar Egyetemek Fenntarthatósági Platformja. A szövetség célja a fenntarthatóság témakörében a jó gyakorlatok egymás közötti megosztása, szorosabb együttműködés kialakítása a fenntarthatósági célokat szolgáló fejlesztések érdekében.
Nyitókép: Máthé Zoltán

Hankó Balázs: két lépésben átalakul az egyetemi felvételi eljárás

Az egyetemi autonómia növelése érdekében 2023-tól több ponton is változik a felsőoktatási felvételi. Megszűnik a kötelező emelt szintű érettségi és a központi minimumponthatár is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára. 

Február 15-ig lehet jelentkezni a felsőoktatási intézményekbe, és idéntől változik a felvételi eljárás. Hankó Balázs az InfoRádió Aréna című műsorában kiemelte, hogy a magyar felsőoktatás átalakításának célja egy versenyképesebb, rugalmasabb felsőoktatás, és ennek egyik lényege, hogy kibővül az egyetemi autonómia. Eddig a felvételi szabályrendszert az állam határozta meg, mostantól két lépésben rugalmasabbá válik a rendszer.

"Az idén három lényeges változás történt. Az egyik technikai, de fontos, teljes mértékben elektronikus lett a felvételi" – mondta az államtitkár. A második változás, hogy eddig kötelező volt az emelt szintű érettségi, mostantól az intézmények dönthetnek arról, hogy emelt szintű vagy középszintű érettségit kérnek. A harmadik módosítás, hogy eddig az állami szabályozórendszer mondta meg azt, hogy az adott képzési területeken mi a minimumpontszám, az új szabály szerint erről is az egyetemek dönthetnek – magyarázta Hankó Balázs.

"Tavaly év végén szintén az egyetemi autonómia erősítésére olyan szabályozás is életbe lépett, hogy az egyetemek, amelyek megfelelő akkreditációval rendelkeznek, szabadon indíthatnak mesterképzéseket" – emelte ki az államtitkár, és hozzátette, így lehetnek rövidebb mesterképzések is, és a lépéssel sokkal rugalmasabbá, a gazdasági, piaci elvárásokra gyorsabban reagálóvá tették a magyar felsőoktatást.

Hankó Balázs nem tart attól, hogy a kötelező emelt szintű érettségi, a minimumponthatár és a kimeneteli kötelező nyelvvizsga eltörlése visszalépés lesz a minőségi felsőoktatásból is, mert szerinte mindeközben olyan teljesítményszabályozók is vannak a felsőoktatási rendszerben, az úgynevezett teljesítményalapú finanszírozás, amely egyszerre biztosítja a rugalmasságot és a minőség irányába a jelentős előrelépést.

Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy 2024-ben újabb változások jönnek a felvételi eljárásban, amikor a 500 pontos rendszer megmarad, de az összetétele változik. Az első 100 pont a tanulmányi pontokat foglalja magában, az érettségi átlageredménye adja a következő 100 pontot, majd 200 pontot érnek a felvételi tárgyak. Itt változás, hogy az emelt szintű érettségi eredménye érhet majd 100 pontot, ha valaki egy középszintű érettségiből teljesít száz százalékot, az csak 67 pontot fog jelenteni. A fennmaradó 100 pont odaítélésében pedig teljesen szabad kezet kapnak az egyetemek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök, aki szombat délután videóüzenetben és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb 5 évre az Országgyűlés választja meg, várhatóan még nyáron. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A jelenlegi képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól már alkalmazandó lesz. Vármegye helyett újra megye jön, nem lesznek főispánok sem.

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×