Nem kezdődik el az Országház felújítása, mint ahogy azt a Magyar Közlöny november 2-i számában megjelentek alapján (ebben szerepel a konkrét összeg a 7348-s oldalon) több sajtóorgánum írta - közölte az InfoRádió megkeresésére Wachsler Tamás, a Steindl Imre-program vezetője.

"Egy beruházás előkészítése, végiggondolása indul. Mivel a kialakult helyzetben a kormány leállította a beruházásokat, itt sem indul el a munka, de azzal mindenki tisztában van, hogy sok éves előkészítésre van szükség egy olyan jelentőségű és bonyolultságú épület felújításához, mint az Országház. Ennek az előkészítésnek a kezdésére bólintott rá a kormány" - mondta a szakember. Hozzátette, még számos pont van, amikor a kormány dönthet és dönteni is fog arról, hogy a projekttel tovább haladjanak-e vagy sem.

A felújítás lehetőségeinek vizsgálatára

készítettek elő tehát a mostani kormányhatározattal 457,42 millió forintot.

Menetrend 2026-ig

Először, 2023 májusáig, el kell készíteni azt a beruházási tervet - lényegében a lehetséges beruházás tartalomjegyzékét -, aminek alapján a kormány el tudja dönteni, hogy pontosan milyen rekonstrukciós elemekre van szükség.

"Így például a kormány eldönti, hogy vajon szükség van-e az épület fűtési rendszerének mélyreható rekonstrukciójára, vagy nincs. Szükség van-e az épület nyílászáróinak javítására, vagy nincs?

Amely elemek felújítását szükségesnek tartja, arra vonatkozóan indulhat tovább a további előkészítő-tervező munka."

Arra a kérdésre, hogy mi van olyan állapotban, hogy hozzá kelljen nyúlni, Wachsler Tamás kifejtette: az épület 120 évvel ezelőtt készült el, maguk a tervek pedig 140 évesek. Ennyi idő alatt - akármilyen gondosan is üzemeltetnek egy épületet -, a rendszereit meghaladja az idő. Az Országház fűtési rendszere például annak idején párját ritkítóan modernnek számított, a kor csúcstechnológiája volt, de egyrészt ma már sokkal modernebb rendszereket ismer a szakma, másrészt pedig az Országház nem használ megújuló energiát. Márpedig számos lehetőség volna, hogy csökkenjen az Országház energiafüggősége.

Lehet nagy költözés

Ha egy megfelelő kormánydöntés birtokában el kell végezni a rekonstrukciós munkát, akkor a mostani kormányhatározat felhatalmazásának birtokában a felújítást szervezők bátran gondolkozhatnak.

"Ha tehát olyan műszaki megoldásokra esik a választás, amelyeket célszerű az Országház egészére vonatkozóan nagyjából egy időben megcsinálni, akkor fölvetődhet az a kérdés, hogy egy időre - egy parlamenti ciklusra - az Országgyűlés máshol dolgozzon. Ugyanez vonatkozik a Szent Korona esetleges kiköltözésére is" - mondta Wachsler Tamás.

A felújítás költségére vonatkozó kérdésre a Steindl Imre-program vezetője elmondta: ilyen beruházásoknál szokásos mechanizmus, hogy feltételes beszerzéseket indíthat a beruházó. Például egy kivitelezői tendert úgy indít el egy ajánlatkérő, hogy nem áll rendelkezésére a forrás, hanem elindítja a tendert, és a pontos ajánlatok ismeretében kéri meg a fedezetet.

"Az Országház rekonstrukciója tulajdonképpen egy négyszeresen feltételes beruházás. Négy olyan szakaszból áll az előkészítő munka, amelyek mindegyikénél az a továbblépés feltétele, hogy a kormány beleegyezzen az adott irányba, és ahhoz biztosítja is a szükséges forrást. Az első szakasz ez, amit most csinálunk, a beruházási terv. Utána következik a tervezési program és az Országház fizikai állapotának szükséges megismerése, felmérése. A harmadik szakasz, amire szintén külön kell majd döntést és fedezetet kérni, az a tervezés szakasza, és a negyedik lesz a kivitelezői tender, ami szintén feltételezés. Csak ha mindezeken végigmentünk, a kormány mind a négyszer beleegyezett, akkor kezdődhet a beruházás -

leghamarabb 2026-ban."

Addig tehát egy kapavágás sem történik, semmiféle fizikai munka nem kezdődik el, hanem ez a gondos előkészítés az, ami a következő, nagyjából 3,5 évet kiteszi - szögezte le Wachsler Tamás.