eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
A Clark Ádám úszódaru az elszállítást végző uszályra emeli a balesetben elsüllyedt Hableány turistahajó roncsát 2019. június 11-én. A Hableány május 29-én süllyedt el a Margit hídnál, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A fedélzeten 35-en utaztak, 33 dél-koreai állampolgár és a kéttagú magyar személyzet. Hét embert sikerült kimenteni, hét dél-koreai állampolgár holttestét pedig még aznap megtalálták.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Így állnak a Hableány-perek – a háború is közbeszólt

Több mint három év alatt három eljárás is indult, de még egyikben sem látszik, mikor születhet ítélet.

A 28 áldozatot követelő Hableány-tragédia miatt két büntetőeljárásban vizsgálják két ukrán hajóskapitány felelősségét, emellett egy négy és fél milliárdos kártérítési per is zajlik a Fővárosi Törvényszéken – írja a Magyar Nemzet.

Két büntetőeljárásban két ukrán hajóskapitány felelősségét kell tisztázni, a harmadik, polgári peres ügyben a 28 áldozat hozzátartozói, valamint a hét túlélő perel kártérítésért. A polgári peres ügyben jelenleg is zajlik a 78 felperes – valamennyien dél-koreaiak – távközlés útján való meghallgatása. Múlt héten két tárgyalási nap volt kitűzve, de még a felperesek felét sem sikerült meghallgatni.

A katasztrófa túlélői és az áldozatok hozzátartozói összesen 4,5 milliárd forintnyi kártérítést követelnek a balesetben részes két cégtől, a Viking Cruises AG-tól és a Panoráma Deck Kft.-től. A polgári perrendtartás szerint a katasztrófában részes mindkét hajó üzemeltetője egyetemlegesen felelős anyagilag a történtekért. Ugyanakkor a polgári bíróságnak nem kell bevárnia a büntetőeljárások eredményét. Egyetlen esetben köti csak a polgári peres bíróság kezét a törvény, ha a büntetőperben elmarasztalják a vádlottakat, nem mondhatja ki a polgári bíróság, hogy nem felelnek a katasztrófa miatt.

Magyar bíróságon még soha nem tárgyaltak ekkora kártérítésre vonatkozó igényt,

és magyar bíróságon még soha nem hallgattak meg ennyi károsultat egy ügyben távközlés útján.

A Hableányt hullámsírba küldő Viking Sigyn ukrán kapitányát vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget eredményező gondatlan veszélyez­tetésének vétsége és 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt állították bíróság elé. A kapitány a vádirat szerint az ütközés előtti öt percben – noha ő kormányozta a szállodahajót – egyáltalán nem figyelt a munkájára, ráadásul a Sigyn radarja sem volt bekapcsolva.

A büntetőper novemberben folytatódik, a Sigynen utazó amerikai turistákat fogják meghallgatni távközlési láncon keresztül, az időeltolódás miatt várhatóan kora reggeli időpontban. Köztük vannak azok a tanúk is, akik jelezték Csaplinszkijnek, hogy elgázolta a magyar hajót.

A harmadik eljárás – a második büntetőeljárás – a Sigynt követő másik Viking-hajó, az Idun ukrán kapitánya ellen zajlik, de nincs kitűzve még az előkészítő ülése sem. Az illetékes ügyészség 27 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásának vétsége miatt emelt vádat még májusban Fjodor S. ellen, aki korábban a Covid-járvány miatt, jelenleg pedig a háború miatt nem tud Magyarországra utazni, így Ukrajnában van továbbra is bűnügyi felügyelet alatt.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×