eur:
411.19
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Thomas Barwick/Getty Images

Felforgatta a járvány a vendéglátást – új adatok

Kevesebb italüzlet és a zenés szórakozóhely van, és jóval alacsonyabb az éttermek száma a két évvel korábbi állapothoz viszonyítva a Magyar Vendéglátók Iparegyesülete szerint.

Zerényi Károly, az MVI elnöki tanácsadója hazai és nemzetközi statisztikai adatok alapján összegzett helyzetjelentést adott a vendéglátásról, kiemelten kezelve a koronavírus-járvány időszakát – írja a Turizmus.com.

A statisztikák alapján látható a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatása: tavaly év végére a vendéglátóhelyek száma 48 ezer alá csökkent, ami több mint 3400 üzlettel jelent kevesebbet 2019-hez képest. A bezárt üzletek harmada, közel 1200 Budapesten volt, ám hasonló arányban, 9-11 százalékkal csökkent az üzletek száma Békés, Tolna és Baranya megyében.

A turisztikai forgalom visszaesése a járvány alatt a legsúlyosabban a Budapest belvárosában lévő üzleteket érintette.

Bár jóval alacsonyabb lett a különböző vendéglátóüzletek száma, több cukrászda és munkahelyi vendéglátóhely nyílt ugyanezen időszakban. A vendéglátó üzletek forgalma több mint 23 százalékkal nőtt 2020-hoz képest, ám így is 10,3 százalékkal volt kisebb 2019-hez viszonyítva.

A jelentésből kiderül: a turizmusban foglalkoztatottak közül minden harmadik a vendéglátásban dolgozik. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén tavaly 170 ezer ember dolgozott, ami több mint húszezerrel kevesebb a két évvel korábbinál. A foglalkoztatottak száma 2021 első negyedében 142 ezer alatt volt, ami ötvenezerrel kevesebb a két évvel korábbi, azonos időszakhoz viszonyítva.

A vendéglátók újranyitásával az üres álláshelyek száma és aránya is a járvány előtti szintre került, így

továbbra is jelentős munkaerőhiánnyal küzd az ágazat.

A vendéglátás területén a teljes munkaidőben dolgozók havi bruttó átlagkeresete tavaly 250 ezer forint (nettó 166 ezer) volt, ami 7,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ez a kereset ugyanakkor az egyik legalacsonyabb: nem éri el a nemzetgazdasági átlag hatvan százalékát.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×