Zerényi Károly, az MVI elnöki tanácsadója hazai és nemzetközi statisztikai adatok alapján összegzett helyzetjelentést adott a vendéglátásról, kiemelten kezelve a koronavírus-járvány időszakát – írja a Turizmus.com.

A statisztikák alapján látható a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatása: tavaly év végére a vendéglátóhelyek száma 48 ezer alá csökkent, ami több mint 3400 üzlettel jelent kevesebbet 2019-hez képest. A bezárt üzletek harmada, közel 1200 Budapesten volt, ám hasonló arányban, 9-11 százalékkal csökkent az üzletek száma Békés, Tolna és Baranya megyében.

A turisztikai forgalom visszaesése a járvány alatt a legsúlyosabban a Budapest belvárosában lévő üzleteket érintette.

Bár jóval alacsonyabb lett a különböző vendéglátóüzletek száma, több cukrászda és munkahelyi vendéglátóhely nyílt ugyanezen időszakban. A vendéglátó üzletek forgalma több mint 23 százalékkal nőtt 2020-hoz képest, ám így is 10,3 százalékkal volt kisebb 2019-hez viszonyítva.

A jelentésből kiderül: a turizmusban foglalkoztatottak közül minden harmadik a vendéglátásban dolgozik. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén tavaly 170 ezer ember dolgozott, ami több mint húszezerrel kevesebb a két évvel korábbinál. A foglalkoztatottak száma 2021 első negyedében 142 ezer alatt volt, ami ötvenezerrel kevesebb a két évvel korábbi, azonos időszakhoz viszonyítva.

A vendéglátók újranyitásával az üres álláshelyek száma és aránya is a járvány előtti szintre került, így

továbbra is jelentős munkaerőhiánnyal küzd az ágazat.

A vendéglátás területén a teljes munkaidőben dolgozók havi bruttó átlagkeresete tavaly 250 ezer forint (nettó 166 ezer) volt, ami 7,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ez a kereset ugyanakkor az egyik legalacsonyabb: nem éri el a nemzetgazdasági átlag hatvan százalékát.