Rajnai Gergely szerint már 2010-ben kezdetét vette a folyamat, mára padig már nincs is olyan tárca, ami kifejezetten egy szűk szakterülettel foglalkozna. Megfogalmazása szerint inkább erős politikai emberek alkotják a kabinetet kötött portfóliók nélkül, akik között a miniszterelnök rugalmasan osztja el a feladatokat. Éppen ezért nincs mondjuk önálló egészségügyi, környezetvédelmi vagy épp oktatási minisztérium, ami az első Orbán-kormány idején még volt – értett egyet a szakértő.

Hozzátette: sokan hiányolnak ilyen-olyan tárcákat, miközben valójában szinte egyik minisztériumnak sem lehet megmondani, hogy pontosan mik a feladatai, hiszen mindegyik átfedésben van a másikkal, amiből következően úgymond a kormány közösen felel a kormányzásért összességében, az pedig, hogy konkrétan melyik miniszter melyik területet viszi, az mindenfajta belső politikai „harcoknak” az eredménye – fogalmazott.

A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint inkább szimbolikus jelentősége van annak, hogy hogyan nevezték el a tárcákat, hiszen valójában a feladatok a lényegesek, amiket ellátnak. Az pedig, hogy számos tárcának van gazdasági jellegű neve, azt mutatja, hogy

nagyon komoly gazdasági problémákra próbál felkészülni Orbán Viktor

– tette hozzá Rajnai Gergely, aki szerint tehát ez is szempont lehetett, amikor a kormányfő kialakította az új kormánya struktúráját.

Azzal kapcsolatban, hogy Pintér Sándor belügyminiszter alá került az egészségügy és az oktatás, az elemző szerint nem kellene akkora jelentőséget tulajdonítani, mint amekkora hír kerekedett ebből az elmúlt hetekben a minisztériumi struktúrák kapcsán. Annál is inkább, mert ahogy Pintér Sándor is mondta, igazából ő ezt a feladatot egyfajta menedzserként kapta, vagyis nem ő fogja napi szinten intézni, hanem továbbra is a klasszikus rendészeti, belügyi problémákkal fog foglalkozni elsősorban – magyarázta Rajnai Gergely. „Viszont láthatóan jó szervezőnek, jó menedzsernek ismerte meg Orbán Viktor, és ezért rendeli alá ezeket az ügyeket” – fogalmazott azzal kiegészítve, hogy

ezek az ügyek bármikor átkerülhetnek más tárcához, ahogyan most már bármilyen más téma is.

Ismeretes, Orbán Viktor kevéssel azután, hogy az Országgyűlésben esküt tettek ötödik kormányának tagjai, bejelentette, háborús veszélyhelyzet van Magyarországon – ezt márpedig a kedden elfogadott alaptörvény-módosítás tette lehetővé. A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa szerint minderre azért lehetett szükség részint a kormányzati struktúrával is összefüggésben, hogy "a miniszterelnök, illetve a kormány jelezze, hogy cselekvőképes, hogy ezekben a nehéz időkben, amiket élünk, járvány, háborús helyzet, gazdasági válság, Orbán Viktor csinál valamit, és próbál politikai krediteket szerezni, hiszen kormányzati pozícióból lehet bármit is csinálni, amire az ellenzéknek nincs lehetősége" – mondta.

Rajnai Gergely szerint a háborús veszélyhelyzet kihirdetésének a mindennapi életben, mindennapi politikában nincs különösebb jelentősége, főleg amíg a kabinet kétharmados többséggel bír az Országgyűlésben, viszont maga a bejelentés, hogy ez megtörténik, azt mutatja, hogy a kormány a helyén van, és valamit csinál, míg az ellenzék „csak beszél”.