eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője felszólal a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban tárgyalt összevont vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 17-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Elfogadta az Országgyűlés a minisztériumok új rendszerét

Kocsis Máté a vitában úgy értékelt, hogy ez a struktúra nagyban függ attól, hogy kikkel és milyen feladatokkal töltik fel, de a jelenlegi politikai, társadalmi környezetet figyelembe véve ennél jobb kormányszerkezetre nem lehetett javaslatot tenni.

Az új kormányszerkezet megfelel a választói elvárásoknak, a magyar nemzet érdekeinek, megfelelő a Magyarország előtt álló kihívások leküzdéséhez és a világban bekövetkező változásokhoz - jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője kedden az Országgyűlésben a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban tárgyalt összevont vitájában.

Kocsis Máté az általa, valamint Orbán Viktor (Fidesz), Semjén Zsolt (KDNP), Kocsis Máté (Fidesz), Simicskó István (KDNP) és Vejkey Imre (KDNP) által beterjesztett előterjesztéssel kapcsolatban kiemelte, hogy az április 3-i országgyűlési választáson a magyar emberek a polgári kormányzásra szavaztak, a béke és biztonság, a családok támogatásának, a rezsi- és az adók csökkentésének fenntartása mellett döntöttek. A Fidesz-KNDP újabb kétharmados felhatalmazása is ennek szól, és az új kormány működésének kialakításakor is ezeket kell figyelembe venni - tette hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint az európai emberekre olyan évek várnak, amelyek számos, ma még nem ismert kihívást rejtenek maguk előtt. Szólt az orosz-ukrán háborúról, jelezve, hogy az orosz agressziót a Fidesz-KDNP elítéli, de a háború másképp néz ki Záhonyból, mint Brüsszelből. Kocsis Máté állást foglalt amellett, hogy a kormánypártoknak a magyar emberek biztonsága az első, a háború elől menekülők segítése a második legfontosabb feladat, és a kormányzati struktúrában ennek is a figyelem középpontjába kell kerülnie.

Elmondta, az új kormány a javaslat szerint a következő minisztériumokkal alakul meg:

  • Agrárminisztérium,
  • Belügyminisztérium,
  • Építési és Beruházási Minisztérium,
  • Honvédelmi Minisztérium,
  • Igazságügyi Minisztérium,
  • Kulturális és Innovációs Minisztérium,
  • Külgazdasági és Külügyminisztérium,
  • Miniszterelnöki Kabinetiroda,
  • Miniszterelnökség,
  • Pénzügyminisztérium és
  • Technológiai és Ipari Minisztérium.

Kocsis Máté szerint a történelem során sokszor bebizonyosodott, hogy nincs sikeres Magyarország sikeres agrárium nélkül. Most ennek az ágazatnak is eddig nem tapasztalt kihívásokkal kell szembenéznie - mondta, a többi között a világpiaci és az energiapiaci áremelkedést, valamint a háborút említve a kihívások között. Hozzátette: fontos, hogy olyan kormány és agrártárca jöjjön létre, amely prioritásként kezeli a belföldi élelmiszerellátás biztosítását, az agrárgazdasági versenyképesség fenntartását és kellő figyelmet fordít a minőség biztosítására.

Kitért arra, hogy a választók április 3-án amellett is állást foglaltak, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból. Így az új kormány egyik legfontosabb feladata a béke és biztonság megőrzése lesz. Közölte, meg kell erősíteni a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a miniszterelnök munkaszervezetét,

ez indokolja a rendvédelmi szervezetek közötti átszervezési javaslatokat.

A frakcióvezető szerint az elmúlt évek igazolták, helyes egy egységként kezelni a külgazdaságot és a külügyeket, ezért a Külgazdasági és Külügyminisztériumra lényegében változatlan formában van szükség.

Az igazságügyi tárca továbbra is a jogalkotásért felelős, illetve ellátja az eddig is a feladatkörébe tartozó feladatokat.

A Kulturális és Innovációs Minisztériumnál a jövőt érintő kérdések gyűlnek össze, és itt lesznek azok a feladatok, amelyek egy 21. századi társadalompolitika megvalósításához szükségesek.

A Technológiai és Ipari Minisztériumot a Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz hasonlította, megváltozott és kibővített feladatkörökkel. Hozzátette: a hazai iparfejlesztés hozzájárul Magyarország önellátásának és versenyképességének biztosításához.

Kocsis Máté úgy értékelt, ez a struktúra nagyban függ attól, hogy kikkel és milyen feladatokkal töltik fel, de a jelenlegi politikai, társadalmi környezetet figyelembe véve ennél jobb kormányszerkezetre nem lehetett javaslatot tenni.

Kormánypárti támogatás, ellenzéki kritikák

Láng Zsolt, a Fidesz vezérszónoka közölte: a kormánypárti frakció támogatja a törvényjavaslat elfogadását és arra kéri az ellenzéket és a független képviselőket, hogy ők is adják meg a lehetőséget a kormányfőnek, hogy elvégezze azt a munkát, amire felesküdött. Felhívta a figyelmet arra: a következő négy évben komoly kihívások várnak Magyarországra, hiszen a háború miatt recesszió alakult ki, az energiaárak elszabadultak, az élelmiszeripar területén hiány lehet, az infláció pedig mindenkit érint. Orbán Viktor miniszterelnök nyilvánvalóvá tette, hogy családok támogatása, a rezsicsökkentés eredményeinek megtartása, és Magyarország biztonságának megőrzése ilyen nehéz körülmények között is a kormány legfőbb célkitűzései közé tartozik. Hangsúlyozta: a törvényjavaslat azt szolgálja, hogy ezt a munkát a legjobb tudása szerint el tudja végezni a kormány.

Arató Gergely, a DK vezérszónoka úgy értékelt: a kormányzati struktúráról szóló törvényjavaslat a "törvénytelen és erkölcstelen kormányzás folytatását szolgálja" és nem a haza érdekét, ezért nem támogatják az előterjesztés elfogadását. Szerinte

a kormányzati szerkezet nagy vesztesei éppen azok a területek - a környezetvédelem, az oktatás, az egészségügy és a szociális szektor -,

amelyek az emberek számára a legfontosabbak. Önálló környezetvédelmi és klímaügyi, oktatási és egészségügyi tárca felállítása mellett érvelt.

Úgy vélte: a minisztériumok listájából az látszik, hogy a kormányoldal szerint nem jelent valódi veszélyt a klímaváltozás, a biodiverzitás elvesztése, az élelmiszerválság, az oktatás leépítése, a pedagógushiány, az egészégügy romló állapota és a növekvő társadalmi szétszakadás sem. Arra is felhívta a figyelmet, még nem tudni, hogy melyik "rejtélyes fantázianevet" kapó minisztérium melyik területért felel majd, de sajtóhírek szerint az oktatást, a környezetvédelmet és a szociális területet is szétdarabolják több tárca között.

Vejkey Imre (KDNP) úgy fogalmazott: nem kérdés, hogy a veszélyek évtizede előtt állunk, amelyet háború, járványok, migráció, energiaválság és az ezek következtében kialakuló gazdasági hatások jellemeznek. Sérelmezte, hogy az ellenzék szakítva a "jó parlamenti gyakorlattal" sem hétfőn, sem az addigi keddi felszólalásokban nem támogatta a kormány szerkezetével kapcsolatos ügyeket.

Lukács László György (Jobbik) szerint a beterjesztett törvényjavaslat nem felel meg azoknak a kihívásoknak, amelyekre a kormányzati struktúrát építették. Rámutatott:

a honvédelmi tárcának eddig olyan vezetője volt, aki önmaga is a honvédelemből érkezett és a professzionalizmust képviselte, most viszont "valaki bizniszemberre" bízzák a honvédelem ügyét.

Emellett hiányolta az önálló minisztériumot az oktatás, az egészségügy és a környezetvédelem területén is. Azt mondta: ehelyett csak "kommunikációs" kormányzás maradt, amelyet a Miniszterelnöki Kabinetirodán keresztül vezérelnek.

Fekete-Győr András (Momentum) azt mondta: a Magyarország előtt álló kihívások kezelésére Orbán Viktor kormánya nem alkalmas, részben a zavaros struktúra miatt, részben azért, mert olyan kihívás közeleg, amely még sosem volt az elmúlt 32 évben. Azt mondta: a legfontosabb feladatok ellátására, a legnagyobb veszélyek elhárítására nem alkalmas ez a kabinet. Bírálta, hogy nincs külön minisztere, "felelőse" az oktatásnak vagy az egészségügynek.

Azt kérdezte: jó dolog-e egy korábbi rendőri vezetőre bízni az egészségügyet? Ijesztőnek ítélte, hogy még a szociális ügy is Pintér Sándor alá tartozik majd. Bírálta, hogy hat tárca foglalkozik majd gazdasági kérdésekkel. Szerinte nem jó arra bízni a polgári titkosszolgálatokat és a korrupció ellenőrzését, aki a letelepedésikötvény-bizniszt intézte. Sérelmezte azt is, hogy a honvédelmi tárcát olyan ember vezeti majd, akinek érdekeltségei vannak a hadiiparban.

Hiller István (MSZP) egyetértett azzal, hogy a miniszterelnöknek joga van olyan kormányszerkezetet kialakítani, amelyet jónak lát. Tényleg olyan rossz hely ez az Európa? - tette fel a kérdést a kormányoldali képviselőknek. Európa a moralitást tekintve "ennyire az alján van"? - kifogásolta a kormány orientációját.

A kormánystruktúráról szólva kijelentette: jó dolog, hogy megszüntetik az Emberi Erőforrások Minisztériumát, mert szerinte a konstrukció maga volt a probléma. Helyesnek tartotta azt is, hogy van több tárca nélküli pozíció, mert az nagyobb rugalmasságot ad. Szerinte ugyanakkor problémát okoz magának a kormány a számos gazdasági tárcával, a működés ugyanis nehezen lesz koordinálható.

Dúró Dóra (Mi Hazánk) szerint olyan struktúrát állít fel a korány, amelyben a család még említés szinten sem kap helyet. Pedig ha valami kihívás az ország számára, az a csökkenő demográfiai adatok - mondta. Tíz éve nem esett vissza a termékenység, de éppen idén januárban ez megtörtént - mutatott rá. Ezt összefüggésbe hozta az oltakozással.

Feltette a kérdést: Pintér Sándorról kinek jut eszébe a közoktatás? Vagy Rogán Antalról a korrupció elleni harc? A struktúra legnagyobb vesztesei szerinte az állami dolgozók, akikkel "kegyetlenül" bánik a kormány. Elképesztő létszámhiányról beszélt az egészségügyben.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×