eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke (b) és Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja közös sajtótájékoztatót tart a Hősök terén 2022. január 31-én. A háttérben Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás, a PSZ alelnökei és Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányi elnöke (b-j). Országosan az iskolákban foglalkoztatott pedagógusok kevesebb mint egyötöde, valamivel több mint 20 ezren vettek részt a hétfői figyelmeztető sztrájkban.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

B tervük is van a sztrájkra készülő pedagógusoknak

Nem vezetett eredményre az Emberi Erőforrások Minisztériumában a pedagógus-szakszervezetek szerdai sztrájktárgyalása.

Egy tapodtat sem jutottak előrébb az Emberi Erőforrások Minisztériumában tartott szerdai sztrájktárgyalás során - mondta érdeklődésünkre Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.

„Mindenképpen felhívom a kollégák figyelmét: a sztrájk, amit március 16-ától hirdettünk, az meg fog valósulni. Kérem a kollegákat, az oktatásban dolgozókat, hogy készüljenek, mert az eljárás, amely gyakorlatilag az alapjogunkat korlátozza, miszerint a sztrájk megtartásának feltétele a még elégséges szolgáltatásról szóló megállapodás a kormányoldallal, ezt nem tette lehetővé, nem biztosította számunkra a partner, hanem egyszerűen egy rendeletet hozott. Ezzel egyoldalúan megszegte a sztrájktörvénynek a vonatkozó részét” – fejtette ki az érdekképviseleti vezető.

Kiemelte: biztosítják a pedagógusoknak azt, hogy jogszerű legyen a sztrájk. Van B forgatókönyvük is, de ezt nem szeretnék még nyilvánosságra hozni, hiszen szerinte látható, hogy a kormány egyik éjszakáról a másikra rendeletet alkot, és innentől kezdve ellehetetlenítené a jogszerűségét a március 16-ától meghirdetett sztrájknak.

„Bírósághoz fordultunk, Alkotmánybírósághoz fordulunk, sőt nemzetközi színtérre is kivisszük ezt a problémát. Azt gondolom, hogy

a jogszerűség érdekében minden jogi lépést megteszünk”

– mondta.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai Kormányinfón elismerte, hogy jogos az oktatásban dolgozók bérkövetelése.

„Valóban, ahhoz képest, hogy milyen mértékben nőttek az elmúlt években a bérek Magyarországon, ettől elmaradt a pedagógusbérek emelése, és jó lenne, ha a pedagógusok ettől többet tudnának keresni. Ezért jelentettük be már most, hogy legalább 30 százalékos emelést tudunk biztosítani.

Szeretnénk ennél többet is, és éppen ezért szívesen tárgyalunk a pedagógusokkal.

Azt kérjük a jogszabályokat mindenki tartsa be” – fejtette ki.

Gulyás Gergely azt mondta: azt viszont veszélyesnek tartja a kormány, ha nem a szülők és a gyermekek érdekeit nézik a pedagógusok, vagy az akarat érvényesítésnek olyan formáját választják, amely ellentétes a szülők és gyermekek érdekeivel. Azt sem helyes, ha olyanok oktatják a következő generációt, akik a jogszabályokat nem tartják be.

„Mi szívesen tárgyalunk a pedagógusokkal. Örülnénk, hogyha előbbre jutnánk, de azért március második felére sztrájkot hirdetni, az úgy tűnik, az érdekképviseleti szervek részéről, és nem a tanárok részéről, mintha valaki a választásokba akarna beavatkozni. Ez is lehet, csak akkor ezt egy politikai akcióként kell kezelni” – emelte ki.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az InfoRádiónak arról is beszélt, hogy a korábbi gyakorlattal szemben a mostani sztrájktárgyaláson nem tűzték ki a következő egyeztetés időpontját.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×