eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Facebook/Pedagógusok Demokratikus Szervezete

Polgári engedetlenség egy fővárosi gimnáziumban, tanárok tiltakoztak a kormányrendelet ellen

Tizenkét tanár nem vette fel a munkát hétfőn a fővárosi Szent László Gimnáziumban, polgári engedetlenséggel léptek fel a kormány sztrájkrendelete ellen. Nem kizárt, hogy a következő napokban több budapesti gimnázium oktatói is hasonló akciókat tartanak majd – mondta Papp László, a kőbányai intézmény egyik tanára.

"Hogy finoman fogalmazzak, nem voltunk teljes mértékben megelégedve azzal, ahogyan a kormány a február 1-jei kétórás figyelmeztető sztrájkra válaszolt" – mondta Papp László. Megjegyezte, a figyelmeztető sztrájkkal kapcsolatos bírósági folyamat még nem ért véget, még fellebbeznek a másodfokú döntés ellen.

A február 14-i, hétfői polgári engedetlenségi akcióban az intézményben 12-en vettek részt, vagyis oktatás időközben volt. Megjegyezte: a gyerekek ellátása egyébként szerintük nem az ő dolguk, mert az erre vonatkozó szerződés az állam és a szülő között áll fenn; a szülő fizeti az adót, az állam biztosítja gyermekének a tanulmányokat. "A tanárok ugyan közalkalmazottak, de a jogi logika az, hogy az állam a szülővel szerződik, az állam pedig a feladat ellátására létrehozta a Klebelsberg Intézetet, az iskolák fenntartóját, amely fizetésért felveszi a tanárokat. Ez két külön történet. Vagyis amikor azt mondja az állam, hogy ő ragaszkodik bizonyos feladatok ellátásához a sztrájk ideje alatt is, akkor ez nem a tanárokra vonatkozó szabály, hanem a Klebelsberg Intézetre, vagyis a tankerületi központra vonatkozik" – fejtette ki Papp László.

A tankerülettől nem kaptak eddig reakciót a hétfői akcióra, de arra számítanak, hogy fizetést nem fognak kapni erre a délelőttre. Arra a kérdésre, hogy számítanak-e elbocsátásra, a Szent László Gimnázium tanára úgy válaszolt, hogy az elbocsátással való "játék" egy keresleti piacon veszélyes dolog lehet, hiszen nem lehet majd új kollégát felvenni.

A folytatással kapcsolatban új vélekedett, hogy a március 16-ra a szakszervezetek által tervezett sztrájk valószínűleg megtörténik. A sztrájk jogszerűségével és a minimális szolgáltatásokkal kapcsolatban folytatott huzavonát nem tartja értelmesnek.

"A sztrájk úgy keletkezik, hogy a munkavállaló bizonyos értelemben nem elégedett azzal az egyezséggel, amit a munkaadóval eredetileg kötött, megváltozott a helyzet. Továbbá azt gondolja a munkavállaló, hogy az ő munkaereje magasabb áron eladható a piacon. Ha ez nem így történne, bele se fogna nyilván, hiszen ha tudja, hogy ha elmegy, jön helyette más ugyanennyiért vagy még kevesebbért megcsinálja a munkát, akkor nem tud sztrájkolni. Ha viszont elkezdek sztrájkolni, akkor ez az én olvasatomban azt jelenti, hogy ahelyett, hogy otthagynám az egészet a francba, és elmennék mást csinálni jobb fizetésért, még adok egy lehetőséget a munkaadónak, hogy ne menjen csődbe" – fejtette ki a tanár.

Az iskola homlokzatára egy "A sztrájk alapjog" feliratú molinót is kifeszítettek, a Pedagógusok Demokratikus Szervezete élőben jelentkezett be az iskola elől a Facebookon. Az eduline.hu-nak Tóth Viktor, a gimnázium tanára azt mondta, a kormány a pénteki rendelettel „kiherélte a pedagógusok sztrájkhoz való jogát”.

„Lehet sztrájkolni, de olyan körülmények között, amit nem lehet sztrájknak nevezni. Nekem a sztrájk azt jelenti, hogy munkabeszüntetés. Teljes körű munkabeszüntetés” – tette hozzá a pedagógus.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×