eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere a Transparency International Magyarország konferenciáján egy VI. kerületi étteremben 2019. december 9-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Márki-Zay Péter 40 százalékra teszi esélyeit

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt újabb részleteket osztott meg terveiről, de beszélt a kampányköltéseiről és a még mindig lezáratlan listálításról is.

Gideon Rachmann, a Financial Times újságírója Márki-Zay Péterrel beszélgetett legújabb podcastjában, akitől a műsor legelején rögtön azt kérdezte, hogy érzi, mekkora esélye van Orbán Viktor ellen az áprilisi választáson. Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltje erre a 24.hu cikke szerint úgy felelt: "Azt mondanám, 40 százalék. Ennek oka, hogy néhány londoni elemző ekkorára tartotta az esélyeimet az előválasztást követő napon, ezért azóta is ezt használom rövid válaszként."

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje szerint Orbán Viktor hatalmi rendszerét úgy építette ki, hogy az legyőzhetetlen legyen, de a magyarok csodálatos ellenállásáról tesz tanúbizonyságot, hogy 12 év után is van esély a leváltására. Szerinte nem lesznek szabad választások, a Fidesz alkotta a jelenlegi választási rendszert, amellyel egyes körzeteket már a szavazatok 30 százalékával is meg tud nyerni, ha az ellenzék megosztott.

Márki-Zay Péter szerint a sajtó sem szabad, az előválasztáson ugyan 850 ezer vett részt, de az állami médiában egy szó sem esett róla. Az ellenzék számára alternatív lehetőséget nyújt a közösségi média, de még ott is a Fidesz van fölényben, mert hatalmas összeget tolnak a hirdetésekbe.

"Nagyon okosnak kell lennünk. Minden erőforrásunkat fel kell használnunk.

A kutatásaink szerint a társadalom 53 százaléka minket támogat.

A legnagyobb kérdés az, hogy ez az 53 százalék össze tud-e állni, részt vesz-e a választáson vagy sem" – mondta az ellenzéki kormányfőjelölt.

A közös listának két héten belül készen kell lennie

„Valódi demokratikus közösségben hiszünk, ahol természetesen mindenkinek megvan a maga súlya” – mondta az RTL Híradónak adott interjúban Márki-Zay Péter. Gyurcsány Ferencről úgy fogalmazott, kétségkívül a hatpárti koalíció talán legerősebb pártját képviseli, de a hat párt közül egyiknek sincs semmilyen domináns szerepe, még a legerősebbnek sem. A DK még az ellenzéken belül sem fog 50 százalékkal rendelkezni, nemhogy az egész parlamentben, és

egy ellenzéki győzelem esetén is nagyobb súlya lesz a Fidesznek a parlamentben, mint Gyurcsány Ferenc pártjának.

A kampányköltéseiről azt mondta, hogy az átláthatóság és elszámoltathatóság híve. Az összesítésük szerint 45,9 millió forintot költött az elmúlt két évben ment el összesen. „Csak összehasonlításul: a Fidesz a saját propagandistáinak a fizetett hirdetéseire többet költ hetente ennél, ráadásul ezt részben közpénzből teszi” – fogalmazott. Amit ő költött, azt maradéktalanul adományokból fedezte, nem a saját vagyonából, ezért nem szerepel a vagyonbevallásában. Az összegeket egy kampányszámlára gyűjtik, onnan is költik el, és minden tételt átláthatóvá tesznek.

Csányi Sándorral, az OTP-vezetőjével kétszer találkoztak, a második alkalom kapott médiafigyelmet. Vele nem a kampánya támogatásáról beszéltek, hanem például a pénzügyi szektort érintő elképzeléseikről.

Gattyán Györggyel a digitalizáció területén kétségkívül sok mindenben egyetértenének, ám neki Márki-Zay szerint más missziója van. „Nem Orbán Viktor leváltásának a szándékával indul” – fogalmazott, és megjegyezte azt is, hogy Gattyán több közvetítőn keresztül próbálta keresni az ellenzéket, holott egy ilyen kis országban szerinte erre semmi szükség.

Beszélt a miniszterelnök-jelölti vitáról is, szerinte a demokrácia hiányára utal az is, hogy ennek nincs hagyománya, és Orbán Viktor ezt nem vállalja, ha nem áll érdekében.

„Ez sajnos a hat párt privilégiuma, nekik kell megállapodni” – válaszolta a miniszterelnök-jelölt arra a felvetésre, hogy korábban az ellenzék tavaly év végére, utána pedig január végére ígérte a közös lista véglegesítését.

Szerinte a lista kérdésére két héten belül pontot kell tenni.

A köztársaságielnök-választásra konszenzusra kell jutni a szóba jöhető ellenzéki jelöltekről, utána pedig elő kell állni azzal a személlyel, akinek „a szerepe az pusztán az, hogy felmutassunk egy hitelesebb alternatívát, valaki olyat, aki Novák Katalinnal szemben a teljes lakosságot tudja képviselni, akinek nem Orbán Viktor-os fülbevalója van".

Az elmúlt 30 év legsikeresebb kormányának tartja az első Orbán-kormányt, a legsikertelenebbnek és legrosszabbnak pedig Orbán elmúlt 12 éves kormányzását. A különbség szerinte az, hogy Orbán Viktor első kormányának idején még kénytelen volt kompromisszumokat kötni, még pártján belül sem volt olyan domináns pozícióban, mint később, ezért el merték neki mondani a belső kritikákat. "Ma Orbán Viktor bármit álmodik, holnap akár törvényt is csinálhat belőle. Ez a korlátlan hatalom vezetett a korlátlan korrupcióhoz" – fejtette ki Márki-Zay Péter. Az Európai Ügyészségről azt mondta, az egy olyan külső kontroll, ami miatt még a kormányon lévő korrupt politikusok is börtönbe kerülhetnek.

Az első, lakosságot közvetlenül is érintő intézkedésük az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése lesz, illetve a pedagógusok és a rendőrök bérének rendezése.

A munkát terhelő adókat és járulékokat is alacsonyan tartaná, de a minimálbért keresők további csökkentést kapnának, ha kormányra kerülne az ellenzék. A nyugdíjak pedig a gazdaság teljesítményét figyelembe vevő svájci indexálás szerint növekednének, és nem megalázó, szerinte kommunista módszereket idéző árszabályozással próbálnának tüzet oltani, amikor elértéktelenednek a nyugdíjak.

Az interjúban Márki-Zay Péter elmondta azt is: ha nem nyer, folytatja tovább a munkáját. „Akár parlamenti képviselőként, akár polgármesterként, akár szórólapozós aktivistaként” is csak az lesz a célja, hogy leváltsák Orbán Viktort.

Címlapról ajánljuk
VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

Az elmúlt években a munkaerő-piaci aktivitást jelentős részben növelte a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása, évente ugyanis körülbelül 15 ezer olyan friss nyugdíjas van, aki az ellátása mellett tovább dolgozik – mondta az InfoRádióban a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettese. A VOSZ támogatja azt, hogy minél többen – erejüktől függően – akár csak heti két napban dolgozzanak nyugdíj mellett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×