eur:
411.06
usd:
395.16
bux:
79341.72
2024. november 22. péntek Cecília
Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára Budapest legújabb iskolája, a II. kerületi Gyermekek Háza új épületének átadásán 2021. augusztus 31-én. Az építkezést a kormány 5,3 milliárd forinttal támogatta, és ez nem csak azt tette lehetővé, hogy új épületbe költözzenek, hanem azt is, hogy az intézmény gimnáziumi tagozattal bővíthesse profilját.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Kiderült, engedélyezi-e az oktatási kormányzat a tisztán digitális iskolákat

Csak digitális oktatásra berendezkedett iskola működését nem támogatja a kormány, ugyanakkor a járvány alatt felhalmozott tudást mindenképp integrálni kell a jövő oktatásába – mondta az online is követhető Digitális Oktatási Konferencia és Kiállításon a köznevelésért felelős államtitkár.

A tantermen kívüli digitális munkarend szabályozását tudatosan időzíti az oktatási kormányzat a koronavírus-járvány utánra – fogalmazott Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár. Mint mondta, egyes magánkörök, alapítványok már megkeresték az oktatási kormányzatot, arról érdeklődve, hogy engedélyeznének-e a jövőben tisztán digitális iskolát. A jelenlegi oktatási kormányzat válasza az, hogy nem terveznek ilyet: nem cél, hogy a személyes találkozás és jelenlét lehetősége nélkül, vagy annak rendkívül minimális megléte mellett pusztán digitális oktatást engedélyezzenek – emelte ki Maruzsa Zoltán.

Az államtitkár szerint ugyanakkor azt továbbra is bizonytalan, hogy milyen változtatásokra lesz szükség a jövőben. Emlékeztetett korábbi nyilatkozataikra: lehet gondolkozni abban, hogy hogyan lehet majd integrálni a jelenlegi munkarendbeli tudást a jövő oktatásába. Az elmúlt két év tapasztalatai alapján például felmerült: nem is olyan ördögtől való az érettségi előtti felkészülés két hetében a digitális munkarend elrendelése, miután – meglátása szerint – a végzős évfolyamok jól tudtak felkészülni a vizsgákra. Emellett a Digitális Témahét is újragondolandó lesz a közeljövőben, hiszen óriási szolgálatot tett a digitális felkészülés érdekében ennek az innovációnak az elindítása, de az idő picit már meghaladni látszik – fűzte hozzá Maruzsa Zoltán.

A köznevelésért felelős államtitkár szerint a járvány alatt komoly veszélyhelyzeti képességet szerzett a magyar köznevelés: képessé vált a rendszerszintű digitális oktatás megszervezésére is. Miután pedig nem tudni, mikor következnek be olyan események, ami miatt ilyet kell szervezni, akár helyi, regionális, települési szinten,

„edzésben” kell tartani a rendszert, megteremtve ennek lehetőségeit.

Maruzsa Zoltán végül arról is beszélt, hogy a pedagógusokat segítő módszertani fejlesztéseket terveznek. Számba veszik a többi között a tanórák rögzítésének és megosztásának lehetőségét is, amely nagy segítséget jelentene a tanításból hosszabb-rövidebb időre kiesett diákok felkészülésében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Aki fittyet hány a hóhányásra, csúnyán megjárhatja

A hirtelen jött hideg és hóesés nem csak az autósokat, a tömegközlekedőket, de a gyalogosokat is próbára teszi. Az ingatlantulajdonosoknak pedig fokozott figyelmet kell fordítaniuk a környezetükre, hiszen a havas vagy jeges járdák csúszásmentesítése az ő feladatuk, jogi felelősség terhelhetik őket, ha valaki elesik és megsérül.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjelentek a biztosítói extraprofitadó részletei: sok állampapírt kell venniük, hogy jól járjanak

Megjelentek a biztosítói extraprofitadó részletei: sok állampapírt kell venniük, hogy jól járjanak

A szektor egésze szempontjából kedvezően változik 2025-ben a biztosítók extraprofitadójának (hivatalos nevén pótadójának) a szabályozása: bár a kulcsok módosításával egyes biztosítók jól, mások rosszabbul járhatnak, ha képes lesz a szektor 150-200 milliárd forinttal növelni állampapír-állományát, akkor ennek 30%-ával, vagyis mintegy 50-60 milliárd forinttal csökkentheti extraprofitadóját. A továbbra is élő másik különadóval, a biztosítási adóval együtt 213 milliárd forintot remél a kormány jövőre a szektortól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×