Infostart.hu
eur:
385.2
usd:
331.85
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Virus variant, coronavirus, spike protein. Omicron. Covid-19 seen under the microscope. SARS-CoV-2, 3d rendering
Nyitókép: Naeblys/Getty Images

Rusvai Miklós: úgy vártuk az omikront, mint a messiást

Nagyjából 90 százalékos immunizáltság kellene ahhoz, hogy a koronavírus-járvány többé ne okozzon járványhullámokat, és ezt a szintet akár már a következő év második felében is elérhetjük – mondta Rusvai Miklós víruskutató a Portfoliónak. A szakember szerint nem kizárólag az átoltottság növeli a társadalmi immunizáltság szintjét, hanem az átfertőződés is, így tudjuk majd elérni a kellő szintet, az oltást ugyanis sokan nem fogják felvenni.

Jelentősen csökkenne a koronavírus-hullámok során látott halálozás, ha a teljes lakosság körében nagyon magas, 100 százalék körüli lenne az immunizáltság szintje – mondta Rusvai Miklós víruskutató Portfoliónak adott nyilatkozatában.

A szakember immunizáltságot, és nem átoltottságot mondott, szerinte ugyanis a jelenleg nagyon nehéz elérni a teljes átoltottságot, mivel országonként sokan vannak, akik elutasítják a vakcinát. Az oltások mellett az immunizáltságot így növeli az is, ha valaki átesik a koronavírus-fertőzésen – tette hozzá a szakember.

Rusvai Miklós szerint egyébként nincs messze a kívánt immunizáltsági szint, becslése szerint

a jövő év második felében kialakulhat a társadalmi immunitás a koronavírussal szemben.

A víruskutató bizakodó az omikron variánssal kapcsolatban, ami szerinte hozzájárulhat ahhoz, hogy a társadalomban gyorsabban kialakuljon a védettség szintje. Ehhez az kell, hogy beigazolódjon: az omikron nemcsak gyorsabban terjed, mint a delta (szerinte ez már biztosra vehető), de enyhébb megbetegedést is okoz. „A járvány eleje óta úgy várunk egy ilyen variánsra, mint a messiásra. És ha az omikron lesz ez a várva várt variáns, akkor kicsit korábban is jött, mint amire számítottam” – fogalmazott.

Szerinte jó okunk van azt hinni, hogy a koronavírus a jövőben enyhébb megbetegedéseket okoz majd. Ez a fajta evolúció ugyanis a korábbi koronavírusokra is jellemző volt, amelyek kezdetben súlyosabb megbetegedéseket okoztak, ma pedig csak szezonálisan jelennek meg, akkor is általában enyhe a megbetegedés lefolyása – a szervezetünk ugyanis több évtizede ismeri ezeket a vírusokat.

A Portfolio érdeklődésére Rusvai Miklós arra is kitér, hogy az sem kizárható, hogy az omikron végül mégis ellenállóbbnak bizonyul az oltásokkal szemben, és nem is okoz enyhébb lefolyást, mint a delta, hiszen nem törvényszerű, hogy a jelenlegi koronavírusnak is kialakul majd egy szelídebb variánsa. Az mindenesetre biztosra veszi, hogy

Magyarországon lesz következő, ötödik hullám, és hogy azt az omikron indítja majd be.

Várakozása szerint az omikron legkésőbb karácsonykor megjelenik Magyarországon, amikor külföldről sokan hazatérnek. A variáns utána januárban terjedni kezd, és február-március környékén beindítja az újabb hullámot. Kiemelte továbbá, hogy az omikron ellen három hónap múlva már lehetnek vakcinák, és könnyen lehet, hogy ezekkel újra immunizálni kell majd a társadalmat – azokat is, akik már eddig is több oltást kaptak.

A víruskutató mások mellett arról is beszélt a Portfoliónak, hogy mit gondol a kötelező oltásról.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×