Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Jogosítványszerzés - Nemet mondott az ITM a rutinvizsgákra

A szakma egy része azt kérte, hogy a kormány vezesse be újra a rutinvizsgákat.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) elődje, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egy 2011 végén hozott rendeletével szüntette meg 2012 januárjától azt az eljárást, amely szerint az autóvezetést tanulóknak külön vizsgázniuk kellett egy rutintanpályán. Azóta a parkolási technikák ismeretét a forgalmi vizsga keretében kell bemutatniuk a tanulóvezetőknek, a vizsga idejét ezért 50 percesre emelték.

Böröcz Mátyás, a Magyar Autósiskolák Szövetségének elnöke a VG szeptemberi cikkében vetette fel, hogy érdemes lenne visszahozni a rutinvizsgát, mert szerinte sok tanuló úgy ül a volán mögé és megy ki forgalomba, hogy nincs megfelelően felkészítve. „Ez egy előzetes szűrés lenne, megmérettetnének a tanulók a vezetésre. Sokan ugyanis a rutinoktatás hiányában buknak meg, és jutnak el a negyedik, ötödik forgalmi vizsgájukhoz” – vélekedett.

A vg.hu most azt írta, hogy válaszolt nekik a fenti felvetésre az ITM, közölve: a rutinvizsga elsősorban a vezetni tanulók és a képzőszervek költségeinek csökkentése érdekében szűnt meg, és nem is szándékoznak visszahozni. Mint közölték, „a leendő járművezetők azonban a valós folyamatokhoz a lehető legjobban közelítő környezetben készíthetők fel hatékonyan az önálló közlekedésre. Megszerzett tudásukról sem adhatnak érdemben számot a forgalomtól elzárt, ingerszegény gyakorlópályákon.”

Később hozzáteszik, hogy vizsgázniuk is jobb a valós körülmények között, ezért a B kategóriás járműkezelési vizsga intézményének esetleges feltámasztása ebből a szempontból visszalépés lenne, az tehát szakmailag nem indokolt.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×