2022. január 1-jétől 21 százalékkal emelik az ápolónők bérét, a bölcsődékben és szociális területen dolgozók, illetve a kulturális területen foglalkoztatottak 20 százalékos emelést kapnak – jelentette be a miniszterelnök péntek reggel. Orbán Viktor a Kossuth rádióban hozzátette: mindenki bérét nem lehet megemelni egyszerre, de tárgyalni fog a kormány a tanárokkal.
A kormányfő úgy látja – egyetértve azzal, hogy a pedagógusoknak igazuk van, hogy bérrendezést akarnak –, a következő évben lehetőség lesz egy 10 százalékos emelésre, majd 2023 januárjában, ha kitart a gazdaság teljesítménye, egy nagyobb bérrendezésre. „Most éppen sztrájkra készülődnek, ha jól látom, tehát mozgolódás van azon az oldalon. Tárgyalni fogunk egymással, és megpróbálunk majd valamiféle hosszabb távú megoldást tető alá hozni, hogy ők is megkapják azt, ami a munkájuk alapján jár” – fogalmazott Orbán Viktor.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos ügyvivője szerint mielőbbi átfogó bérrendezésre van szükség, és nem ígérgetésekre. Nagy Erzsébet kiemelte, nagyobb béremelésre várnak, nem egy bemondásra, hogy „lehetséges, esetleg, talán”. A PDSZ-nél úgy vélik,
még egy átfogó bérrendezésre sincs ennyi várakozási ideje a kormányzatnak.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint, ha a gazdaság jól teljesít, akkor forráshiány nem lehet indok a béremelés halasztására. Totyik Tamás emlékeztetett, a kormányfő azt mondta, hogy a gazdaság jól teljesít, 6 százalék körüli GDP-növekedést jósolnak, ehhez képest arra hivatkozva nem akarnak jelentősebb pedagógus béremelést, hogy ahhoz hitelt kellene felvenni. Az alelnök szerint jó lenne, ha feloldanák azt az ellentétet, hogy a gazdaság akkor jól teljesít, vagy sem.
A PDSZ és a PSZ kedden jelentette be, hogy közös sztrájkbizottságot alakít, és azonnali béremelést követel a kormánytól, mégpedig úgy, hogy a pedagógus illetményalap vetítési alapja szeptember elsejétől visszamenőlegesen a mindenkori minimálbér összege legyen, illetve szeptembertől visszamenőlegesen emelkedjen az oktatásban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak garantált illetménye is.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) úgy reagált a pedagógus szakszervezetek közös sztárjkbizottságának megalakítására, hogy „sajnálatosnak tartják, hogy ők is beszálltak a kampányba”. Legalábbis szerintük erre utal, hogy a sztrájkbizottság megalakításáról – a DK közleménye alapján – a Dobrev Klárával történő találkozókon született döntés.
Nagy Erzsébet erről az InfoRádiónak azt mondta: nevetséges a tárca reakciója, mert a közös sztrájkbizottság megalakításának igénye már jóval azelőtt felmerült, hogy Dobrev Klára elvállalta volna a miniszterelnök-jelöltséget.
„Komolytalan állítás volt a részükről, amivel gyakorlatilag házhoz mentek a pofonért,
és az oktatásban dolgozók pontosan tudják, hogy egy olyan terelésről van szó, aminek semmiféle valóságalapja sincs” – fogalmazott a PDSZ országos ügyvivője.
A szakszervezetek szerint az alacsony bérek mellett jelentős probléma az is, hogy folyamatosan csökken a főállású pedagógusok száma. A PSZ számításai szerint a következő 5 évben a pedagóguslétszám 22 ezerrel fog csökkenni a pályára lépők és a nyugdíjba vonulók közötti különbség következményeként. Totyik Tamás szerint többen fognak nyugdíjba menni, mint amennyien a pályára lépnek. Ekkora veszteséget egyetlen ellátórendszer sem képes elviselni. Szerinte semmiképp nem szabad 2023-ig halogatni a komolyabb bérrendezést, mert a pedagógushiányt nem lehet megoldani 10 százalékos béremeléssel.