eur:
411.19
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszédet mond az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) közötti együttműködési megállapodás aláírásán az Innovációs és Technológiai Minisztérium könyvtártermében 2018. december 17-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Minden 10 hallgatóból 7 alapítványi tulajdonú intézményben kezdi a tanévet

A 2021-2022-es tanévvel a magyar felsőoktatás korszakhatárhoz ért, az intézmények szélesebb körében indul meg az új fenntartói modell - jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter szombaton az országos felsőoktatási tanévnyitón, Szegeden.

Palkovics László a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) jubileumi tanévét megnyitó ünnepi szenátusülésen azt mondta, a modellváltás célja komplex változás elérése az intézményi autonómia erősítésével, az államtól való távolság növelésével, a finanszírozás kiszámíthatóságának megteremtésével, valamint a teljesítményelv és az intézményi felelősség előtérbe helyezésével.

Mára már 21 egyetem csatlakozott a felsőoktatás reformerei közé. A hallgatók is elfogadták az új képzési rendszert, hiszen a felvételizők 65 százaléka jelentkezett modellváltó egyetemre, és minden tíz hallgatóból hét ilyen intézményben fog tanulni - közölte a miniszter.

Palkovics László leszögezte, a magyar felsőoktatás finanszírozása biztonságban lesz.

Az ország soha nem költött ekkora összeget az egyetemeire, a kormány az uniós átlag 0,8 százalékával szemben 2022-ben a GDP 1,7 százalékát fordítja erre a célra - mondta.

Hozzátette: a kormány támogatni fogja az egyetemek év elején előterjesztett, 2700 milliárd forintos fejlesztési igényét, amelynek első részét még az év végéig átutalják az intézményeknek.

A miniszter szerint a következő évtized a kiszámítható fejlődés korszaka lehet, ennek fontos része az oktatók és hallgatók szorgalmának és munkájának megbecsülése.

Emlékeztetett arra, négy évvel ezelőtt 14 ezer oktatót, kutatót érintett a kormány komplex, 27 százalékos béremelési programja. Ennek folytatása idén és jövő januárban is 15-15 százalékos béremelést jelent az állami intézményekben dolgozóknak, ahogy ehhez a modellváltó egyetemek számára is biztosította a kormány a forrást - közölte.

A tárcavezető kiemelte, idén 11 százalékkal többen jelentkeztek a felsőoktatásba, mint tavaly. A megkezdett reformok sikerét jelzi a hallgatók 2018 óta emelkedő száma. A külföldi diákok száma pedig 2013-hoz képest 2020-ra 65 százalékkal nőtt - hangsúlyozta.

A hallgatói jólétet szolgálja a 2017-ben indított, 220 milliárd forintos országos felsőoktatási kollégiumfejlesztési terv. Kezelni kellett az intézmények nehéz ingatlanfinanszírozási helyzetét, a ppp-konstrukciók kiváltására a következő hónapokban csaknem 50 milliárd forintot fordít a kormány - tudatta Palkovics László.

Az SZTE egyre vonzóbbá válik mind a hazai, mind a külföldi hallgatók számára - mondta a miniszter.

Bejelentette, az ELI-ALPS az SZTE tulajdonává válik, a világ tíz legjobb fizikai kutatóközpontjának egyikeként erősíti az intézmény tudományos beágyazottságát. A kormány vállalta, hogy az elkövetkező időszakban az intézmény finanszírozását teljes egészében biztosítja - mondta.

Rovó László, a kolozsvári alapításának 440., Szegedre kerülésének 100. évfordulóját ünneplő egyetem rektora úgy fogalmazott, nincs még egy olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelynek sorsa ennyire a magyar történelemhez, az identitás megőrzéséhez kötődne.

A szegedi felsőoktatás száz éve során az egyetem kutatói Szent-Györgyi Albert Nobel-díja mellett a természet- és társadalomtudományok területén is számos felfedezéssel járultak hozzá a fejlődéshez, bölcsészhallgatói pedig a magyar kultúrához - hangoztatta a rektor.

A modellváltásról szólva kifejtette, a közeli jövő versenyképességének megtartásához át kellett gondolni az egyetem szerkezetét. Ez a változás a gazdálkodás és az önrendelkezés során is "jelentős szabadságnövekedést" fog hozni - mondta Rovó László.

A rektor leszögezte, jelenleg is soha nem látott számú, az intézmény infrastruktúráját bővítő beruházás folyik Szegeden, az egyetem pedig történetében példa nélküli fejlesztésiforrás-növekedés előtt áll.

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke úgy fogalmazott, a testület célja, hogy segítse egy nagyon jó egyetem még jobb intézménnyé válását.

Az akadémikus azt mondta, biztos abban, hogy az SZTE a minőségi kritériumokat előtérbe helyezve a jövőben hely fog tud állni. Az kell legyen a célja, hogy nemzetközileg is mérvadó kutatóegyetemmé váljon - tette hozzá.

Az ünnepségen az SZTE díszdoktorává avatták Karikó Katalint - egy kollégájával, Drew Weissmann-nal - a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazását szabadalmaztató biokémikust, a német BioNTech cég alelnökét, az egyetem egykori hallgatóját.

A professzor elmondta, mintegy ötven évvel ezelőtt, 1973 szeptemberében maga is részt vett az akkor József Attila Tudományegyetemnek nevezett intézmény tanévnyitóján. Az SZTE elsőéves hallgatóinak azt tanácsolta, fókuszáljanak a személyes kapcsolatokra, higgyenek önmagukban, és csak azokra a dolgokra koncentráljanak, amelyeken tudnak változtatni.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×