Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pxhere

Több egyetem kollégiumába is csak védettségi igazolvánnyal lehet beköltözni

Az ITM is ezt javasolja az intézményeknek, ugyanakkor nem tette kötelezővé. Vannak egyéni szabályok több egyetemre való belépés vagy a belső terek használata esetén is.

Csak a védettségi igazolvány bemutatása után lehet beköltözni több egyetemi kollégiumba, azok a hallgatók, akik nem oltatták be magukat koronavírus ellen, nem kaptak férőhelyet – tudta meg az Eduline.

„A kollégiumi férőhelyet csak és kizárólag SARS-CoV-2 ellen beoltott hallgatók foglalhatják el. Azok a hallgatók, akik nem rendelkeznek érvényes oltási igazolással, nem költözhetnek be a kollégiumba” – ez olvasható például a Semmelweis Egyetem hallgatói önkormányzatának oldalán. Az egyetemnek több kollégiuma van Budapesten, néhány csak 30-40 hallgatót tud fogadni, de a nagyobb épületekben 200-250 egyetemista is helyet kaphat.

Az augusztusban új fenntartót kapott – az államtól az Egri Főegyházmegyéhez került – Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen is ugyanígy döntöttek: a kollégiumokba csak azok a hallgatók költözhetnek be, akik védettek a koronavírus ellen.

Az Óbudai Egyetem kollégiumainál nem kötelező az védettségi, de ajánlott.

A legtöbb egyetemen azonban jelenleg nem kérnek a kollégistáktól védettségi igazolványt.

Maguk dönthetnek

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ugyan azt javasolja a felsőoktatási intézményeknek, hogy a kollégiumokat „lehetőség szerint” csak beoltott hallgatók használják, de az erre vonatkozó szabályokról az egyetemek, főiskolák döntenek. A hét elején kiküldött javaslat úgy szól, hogy „a kollégiumokat, diákotthonokat egészséges, tüneteket nem mutató, magukat egészségesnek érző, lehetőség szerint a koronavírus elleni védettségüket igazoló személyek vegyék igénybe".

Egyéni szabályok

Saját járványügyi szabályokat is hozhatnak az intézmények.

Példaként hozták az Eötvös Loránd Tudományegyetem járványügyi tájékoztatóját, amely szerint a közösségi terekben (például tantermekben, ügyfélfogadási helyiségekben, folyosókon) az orrot és szájat eltakaró maszk használata mindenkinek kötelező, emellett az egyetem a tanév elején felméri az átoltottság szintjét anonim kérdőív segítségével, majd ezt hetente újra megteszik az aktuális adatok felméréséhez.

Az ELTE Informatikai Karán sajátos megoldást használ majd: az őszi félévben két részre osztják a hallgatókat, akiknek csoportonként felváltva kell bejárniuk az „élő” órákra. Azokat a hallgatókat, akiknek a neve A-K betűvel kezdődik, az „A” hétre, míg a többieket a „B” hétre sorolták be Az „A” hét szeptember 6-án, míg a „B” hét a szeptember 13-án kezdődik, ezek aztán felváltva ismétlődnek egészen a szorgalmi időszak végéig. Az ELTE hozzátette: az így besorolt hallgatók a karon tartott hibrid órákon a saját hetükben jelennek meg személyesen, míg az alternatív héten csak online vesznek részt az órákon, csak speciális esetekben, az oktatóval egyeztetve, illetve a fix csoportokban lehetnek ez alól kivételek.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×