Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Nyitókép: Unsplash.com

Strasbourgtól várja az igazát a Levegő Munkacsoport

A strasbourgi bírósághoz fordul a szervezet a budapesti levegőminőségi terv miatt – közölte az InfoRádióban Bendik Gábor környezetvédelmi szakjogász.

A Levegő Munkacsoport külsős munkatársa az InfoRádióban felidézte: szervezetük még 2018-ban indított eljárást, elsőként a környezetvédelmi hatóságnál, hogy a levegőminőségi tervet – amely Budapest és környékére fogalmazna meg hatékony intézkedéseket annak érdekében,hogy a szennyezettséget minél előbb a határérték alá szorítsák – felülvizsgálják, illetve, hogy tegyék hatékonyabbá. Miután a hatóság ezt nem tette meg, a Levegő Munkacsoport bírósághoz fordult, azonban a Kúria a legvégső ítéletében azt állapította meg, hogy a levegőminőségi tervkészítés nem olyan közigazgatási cselekmény, ami ellen bírósághoz lehet fordulni. A taláros testület úgy értelmezte, hogy ez pusztán igazgatási feladat, ami nem megtámadható a lakosok, illetve a civilszervezetek által.

Bendik Gábor az InfoRádió érdeklődésére válaszolva hozzátette, a legfőbb probléma, hogy

azon felül, hogy a levegőminőségi tervet nem kötelező betartatni, az a légszennyezettséget érdemben nem is csökkenti.

Vagyis sokkal erősebb tervet tartanának szükségesnek olyan intézkedésekkel, amelyek jóval hatékonyabbak a jelenleg megfogalmazottaknál. De ami még talán ennél is fontosabb, emelte ki az ügyvéd, hogy az intézkedéseket mindenképpen be kellene tartani, meg kellene valósítani, azonban erre nézve nincs szankciórendszer, ami így nincs összhangban Európai Unió gyakorlatával, illetve a jogszabály szellemiségével, ami ezt előírja. Mindezek tükrében a Levegő Munkacsoport úgy vélte, hogy más európai országokhoz hasonlóan Magyarországon is a bíróság lesz az, aki majd előírja azokat az általános elveket, amelyek mentén ezeket felül kell vizsgálni, és amelyek közelebb viszik az ügyet ahhoz, hogy kötelező erejű és hatékony intézkedések legyenek.

A környezetvédelmi szakjogász kiemelte, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) – egyébként minden évben kiadott – legutóbbi jelentése szerint

hazánkban mintegy 13 ezer ember hal meg idő előtt a rossz levegő miatt, ami „csak a jéghegy csúcsa”,

miután rengeteg megbetegedés, illetve gazdasági és egyéb kár is fűződik a légszennyezettséghez. „Tehát ez hatalmas nemzetgazdasági és népegészségügyi probléma.” És ezért is lenne fontos, hogy a levegőminőségi tervhez kapcsolódó intézkedések minél hatékonyabbak és rövidebb távúak legyenek.

A Levegő Munkacsoport várakozásai szerint a strasbourgi bíróság meg fogja állapítani, hogy a magyar jogszabályi keret, illetve az a hatósági és bírósági gyakorlat, ami kialakult a levegőminőségi tervet illetően, nem felel meg az Emberi Jogok Európai Egyezmény előírásainak, leginkább a tisztességes tárgyaláshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jognak, továbbá az egészséges környezethez való jognak, ami az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlata szerint egyértelműen következik az egyezmény előírásaiból.

Összegezve tehát úgy vélik, hogy az ügy kapcsán egyrészt sérül egy eljárási jellegű jog, miután a civilszervezetek és/vagy a lakosság nem fordulhat a bírósághoz, másrészt az emberek egészségéhez, az egészséges környezethez, illetve a magánélethez fűződő szintén alapvető jogai.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Svájc futballnagyhatalom lett, a szuperszámítógép szerint a franciák az esélyesek a világbajnokságon
Elemzés a vb-nyolcaddöntők előtt

Svájc futballnagyhatalom lett, a szuperszámítógép szerint a franciák az esélyesek a világbajnokságon

19 órától kezdődnek a nyolcaddöntők: befejeződött az első kör a labdarúgó-világbajnokság egyenes kieséses szakaszában, már „csak” 16 csapat van versenyben: hét európai, négy dél-amerikai, három a Concacaf-zónából és kettő Afrikából. Megnéztük, mennyit változtak az erőviszonyok az elmúlt tizenkét évben, 2014 óta.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×