Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöki jogkörét ellátó elnökhelyettese (fent j2), Czine Ágnes (fent j1), Salamon László (fent j3), Stumpf István (fent j4), Dienes-Oehm Egon (lent b1) és Balsai István (lent b2) alkotmánybírók az Alkotmánybíróság nyilvános határozathirdetésén az Ab budapesti Donáti utcai épületében 2016. július 12-én. Az Ab határozatában mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, mert szabályozatlannak ítélte a gyülekezési jog és más alapjogok összeütközésének kezelését.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Összeférhetetlenség gyanúja merült fel az egyik alkotmánybíróval szemben

Czine Ágnes rektorhelyettesként is dolgozik a Károli Gáspár Református Egyetem.

A Magyar Nemzet szerint nem összeegyeztethető, hogy valaki egyszerre legyen az Alkotmánybíróság tagja, és egy egyetem rektorhelyettese. Márpedig Czine Ágnes, a Károli Gáspár Református Egyetem élén álló szakember esetében ez merült fel – teszi hozzá a lap.

Mint írják, a taláros tisztség betöltéséről egyértelműen kimondja az alkotmánybíróságról szóló törvény, hogy az alkotmánybírónak tudományos, oktatótevékenységen kívül nem lehet más keresőfoglalkozása, miközben a Károli Gáspár Református Egyetemhez elküldött közérdekű adatigénylésükből kiderült: Czine Ágnes 2019 októbere óta mintegy 67,5 millió forint megbízási díjat és jutalmat vett fel rektorhelyettesi feladataiért.

Ráadásul a nemzeti felsőoktatási törvény elkülöníti a rektori és rektorhelyettesi tevékenységet az oktatói munkától, mivel azok vezetői tevékenységnek minősülnek. Ezt megerősíti az alkotmánybíróságról szóló törvényhez fűzött külön miniszteri rendelet is, amely alapján Czine Ágnes alkotmánybírói tevékenysége és a Károli Gáspár Református Egyetemen betöltött rektorhelyettesi feladatkörei összeférhetetlenek – teszi hozzá a Magyar Nemzet.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 5. 21:40
×
×
×
×