Infostart.hu
eur:
380.93
usd:
322.07
bux:
132429.62
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Egy szavazó bedobja a szavazólapot az urnába a brüsszeli magyar főkonzulátuson a kvótareferendum napján, 2016. október 2-án. A népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítésével kapcsolatban írták ki. A brüsszeli külképviseleten 714 magyarországi állandó lakcímmel rendelkező szavazó vetette fel magát a szavazólistára.
Nyitókép: Kallos Bea

Gyermekvédelmi kérdések: de hogy lesz ebből népszavazás?

30 napon belül dönteni fog az Országgyűlés a kormányfő mostani bejelentéséről.

A Magyar Nemzet kisokost állított össze arról, hogy a miniszterelnöki bejelentés után milyen lépések vezetnek el a gyermekvédelmi népszavazás tényleges megvalósításáig.

Mint a lap megjegyzi, a mostani népszavazás sorban a nyolcadik ilyen lehet 1989 óta, a szabályozás pedig 2013 óta változatlan.

Népszavazást kezdeményezhet

  • az Országgyűlés
  • a köztársasági elnök
  • a kormány
  • kétszázezer választópolgár közös követelése.

Egy kormány által kezdeményezett népszavazásról 30 napon belül kell döntenie a parlamentnek.

Az Alaptörvény értelmében a referendum akkor lesz érvényes, ha az összes választó fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazók több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

Magyarországon minden népszavazás ügydöntő, legutóbb 2016-ban volt ilyen.

Vannak viszont kérdések, amelyekben nem tartható népszavazás. Ilyenek az Alaptörvény módosítása, a közkegyelem gyakorlása vagy az Országgyűlés feloszlatása. Továbbá tilos elrendelni a költségvetésről, valamint az adózásról is.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Riasztó jelentés érkezett: az EU olyan csapdát állított magának, amiből lehetetlen kimászni

Riasztó jelentés érkezett: az EU olyan csapdát állított magának, amiből lehetetlen kimászni

Az Európai Unió új iparpolitikája és a zöld átállás egyre inkább nyersanyag-ellátási korlátokba ütközik: az energetikai átálláshoz szükséges kritikus fontosságú nyersanyagok jelentős részét az EU teljes egészében importra szorulva szerzi be, gyakran egyetlen partnertől. A jelentés megállapítja, hogy bár Brüsszel és a tagállamok felismerték a problémát, a stratégiai célok hiányos és elavult adatokra épülnek, a 2030-ra kitűzött kitermelési, feldolgozási és újrafeldolgozási referenciaértékek hasraütés-szerűek, miközben az importfüggőség csökkentését célzó intézkedések eddig nem hoztak mérhető eredményt. Az uniós belföldi termelés és feldolgozás bővítése lassan halad, az újrafeldolgozás számos kulcsanyag esetében elhanyagolható, a stratégiai partnerségek és projektek pedig gyakran nem garantálják, hogy a megtermelt nyersanyag ténylegesen az európai piacra kerül. Az e-mobiliátásra építő magyar iparpolitika számára is aggasztóak az Európai Számvevőszék új jelentésének megállapításai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×