A legfőbb ügyész a korábbi jogorvoslati indítványában – amelyet a Kúria is osztott – rámutatott, hogy nem lehet előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni, ha a felmerült kérdés az ügy szempontjából nem releváns, a folyamatban lévő ügy kimenetelét nem érinti.

Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka ugyan vitatta azt a magyar szabályozást, amely lehetővé teszi, hogy a legfőbb ügyész a Kúriánál jogorvoslattal éljen az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező bírói végzéssel szemben, ugyanakkor tartalmában döntően egyetértett a legfőbb ügyész indítványával. A bírósági vezetői pályázatok elbírálási gyakorlatára és a bírák javadalmazására vonatkozó kerületi bírósági kérdésekről ugyanis a főtanácsnok maga is azt állapította meg, hogy a szóban forgó lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés miatt indult ügy kimenetele szempontjából irrelevánsak.

Hamisak azok az egyes médiumokban megjelent állítások, hogy a legfőbb ügyész meg akarta akadályozni, hogy az érintett bíró az Európai Unió Bíróságához forduljon – emelik ki. Egyrészt azért, mert az érintett bíró a legfőbb ügyész jogorvoslati indítványa előtt már egyébként is az Európai Unió Bíróságához fordult. Másrészt a kérdéses jogintézmény nem alkalmas arra, hogy ezen lépést megakadályozza, mivel kizárólag a törvénysértés megállapítására szorítkozik.

Az ügy előzménye, hogy Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) csoportvezető bírája egy külföldi állampolgár büntető ügyében kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál, és a keresetében a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban is feltett kérdéseket – írta a Népszava, hozzátéve: Polt Péter szerint a PKKB-nak nem volt joga az EU bíróságához fordulnia ezekkel a kérdésekkel. A Kúria igazat adott neki, és kimondta, hogy Vasvári törvénysértést követett el. Ez azonban nem gátolhatta meg a luxemburgi testületet, hogy tárgyalja az ügyet, mivel kizárólag az Európai Unió Bírósága állapíthatja meg, hogy mely kérdések tartoznak a hatáskörébe, és melyek nem.