eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 29. vasárnap Mihály
Frankfurt, 2020. december 27.A Pfizer és a BioNTech által kifejlesztett koronavírus (COVID-19) elleni vakcinát tartalmazó fiolák Frankfurtban 2020. december 27-én. Németországban az idősotthonok 80 év feletti lakóit, az ott dolgozó ápolókat és a különösen veszélyeztetett kórházi dolgozókat oltják be először a Pfizer és a BioNTech által kifejlesztett koronavírus (COVID-19) elleni vakcinával. Az oltókampányt jelenleg még mobil oltócsapatok végzik, a több mint 400 oltóközpont többsége a következő napokban nyílik majd meg.
Nyitókép: MTI/DPA pool/EPA/Andreas Arnold

Vakcinagondok - Pórul jártak a horvátok, uniós országok segítsége nyomán lélegezhetnek fel

Horvátország június végéig beolthatja a felnőtt lakosság felét - mondta Vili Beros egészségügyi miniszter a válságstáb pénteki sajtótájékoztatóján, utalva arra, hogy Zágráb szolidaritási alapon további 747 459 dózist kap a Pfizer/BioNTech vakcinájából.

Beros ezt úgy értékelte: sikerrel járt Andrej Plenkovic horvát kormányfő nyomásgyakorlása Brüsszelre.

Horvátország az AstraZeneca oltóanyagából rendelt a legtöbbet, összesen 2,7 millió adagot. A brit-svéd vakcinagyártó cég azonban nem szállította le időben a lekötött mennyiséget, valamint csökkentette a mennyiséget is. A Pfizer/BioNTech most jóváhagyott védőoltásai nélkül Horvátország a lakosság mindössze 36 százalékát tudta volna beoltani a nyárig.

Az európai uniós tagországok zöme csütörtökön megegyezett abban, hogy a lélekszámarányosan járó Pfizer/BioNTech-vakcinákból közel hárommillió adagot szolidaritásból szétoszt azon országok között, amelyek a vakcinaszállítmányok akadozása miatt a leginkább le vannak maradva az oltással. Így ezen az alapon Bulgária, Horvátország, Észtország, Lettország és Szlovákia jutott több védőoltáshoz, míg a fennmaradó 7 millió oltóanyagot lélekszámarányosan osztják szét a 27 tagország között.

Ausztria, Csehország és Szlovénia elutasította a megállapodást.

Janez Jansa szlovén kormányfő Twitter-oldalán azt írta: az év második negyedévében érkező, tízmillió adag Pfizer/BioNTech-vakcináknak a felét kellett volna szolidaritási alapon szétosztani a rászoruló országok között, kibővítve a mostaniak körét.

A jelenlegi megoldás elfogadható Ausztria és Szlovénia számára, de Csehország számára nem - írta, utalva arra, hogy közép-európai államot nagyon súlyosan érintette a járvány.

Horvátországhoz hasonlóan Ljubljana is az AstraZeneca vakcinájából rendelt a legtöbbet, és nem hívta le a számára elérhető összes Pfizer/BioNTech-vakcinát az Európai Uniótól. Egyebek között emiatt is indítanak alkotmányos felelősségrevonási eljárást Jansa ellen a balközép ellenzéki pártok Szlovéniában. Erről pénteken tettek bejelentést sajtótájékoztatójukon.

Horvátországban az elmúlt napon 2362 új fertőzöttet azonosítottak. A járvány kezdete óta számuk elérte a 276 416-ot. Az elmúlt 24 órában 29-en haltak bele a fertőzés okozta Covid-19 szövődményeibe, a halottak száma ezzel 5996-ra emelkedett. Kórházban 1464 beteget ápolnak, közülük 153-an vannak lélegeztetőgépen.

Az Európában engedélyezett három oltóanyagból eddig közel félmillió ampulla érkezett az országba, amiből 404 ezret használtak fel; 312 ezren-an kapták meg az első dózist, 92 ezren pedig már a másodikat is.

Szlovéniában péntekre 1169-cel több mint 210 ezerre nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Az elmúlt egy napban kilenc beteg hunyt el, amivel a járvány halálos áldozatainak száma 4063-ra emelkedett. A koronavírusos betegek közül 515-en vannak kórházban, 118-an intenzív osztályon.

A mintegy kétmilliós országban eddig a lakosság 5,6 százalékát oltották be mindkét vakcinával a koronavírus ellen. Az első dózist 268 781-en, közülük a másodikat 116 616-an kapták meg.

Szlovéniába eddig összesen 430 680 adag oltóanyag érkezett. A Pfizer/BioNTech vakcinájából 285 480, az AstraZenecájéból 98 400, a Modernájéból pedig 46 800 adag.

Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a New York-i Trump Towerben folytattak beszélgetést. A találkozó után Trump azt írta saját közösségi platformján, a Truth Social-ön, ha nem ő győz az elnökválasztáson, jön a harmadik világháború. Az elmúlt hónapok legfontosabb kérdése, hogy az európai vezetők és az Egyesült Államok döntéshozói engedélyezik-e Kijevnek, hogy a Nyugattól kapott modern fegyverrendszereket bevessék Oroszország területe ellen. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) intézet írt egy elemzést, hogy miért lenne fontos egy ilyen lépést megtenniük Ukrajna szövetségeseinek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. szeptember 29. 00:30
×
×
×
×