Összesen 76 hasonló kezdeményezésre került sor, azonban a székely petíció csak a hatodik, amely keretében sikerült összegyűjteni az egymillió aláírást, valamint hét uniós tagállamban teljesíteni a jogszabályban meghatározott limitet. Pesty László kampányfőnök az aktuális adatokat ismertetve az InfoRádiónak elmondta, vasárnapra virradóan éjszaka, elsősorban a katalán és baszk aláírásokkal meglett a spanyolországi elvárás, a hétfői napra pedig már Szlovénia is ki lett pipálva.

Pesty László emlékeztetett, a székely kezdeményezés

elsősorban emberjogi kérdés, hogy vajon a mintegy 50 millió embert számláló őshonos nemzeti kisebbségek képesek lesznek-e túlélni a következő évtizedekben is az EU-ban, megőrizve a nyelvüket.

A kampányfőnök azt is megjegyezte, az, hogy az említett 76 kezdeményezésből eddig csupán hat járt sikerrel, azt mutatja, hogy maga a jogintézmény úgy van kitalálva, hogy ne lehessen teljesíteni.

Pesty László felidézte, a szükséges egymillió aláírást már tavaly tavaszi, május 7-i első határidőre is sikerült túlteljesíteni, a hét országból pedig Magyarország mellett Románia és Szlovákia is megvolt. Ezt követően új stratégiával futottak neki a következő időszaknak, amihez anyagi, diplomáciai, valamint politikai támogatást is kaptak a magyar kormánytól, így november 7-re sikerült „behúzni” Horvátországot és Litvániát is. Karácsony előtt meglett Svédország, majd két éjszakával ezelőtt a spanyol tér, végül hétfőre a nyolcadik, Szlovénia is.

A végső határidőig hátralévő hat napban pedig nekifutnak Lettországnak, hogy végül az elvárt hét helyett kilenc ország eredménye kerülhessen a brüsszeli asztalra

– emelte ki Pesty László.

Hozzátette: február 7-én, vasárnap éjfélkor véget ér a kezdeményezés, majd kezdetét veszi egy hosszú lobbifolyamat, amely során nemzetközi jogászok, diplomaták és külpolitikusok fogják megvitatni, hogy mi is legyen a székely petíció sorsa, aminek keresztül kell majd mennie az Európai Parlamenten. Pesty László megjegyezte, ő maga körülbelül fél éve dolgozik azon, hogy Ankarától Moszkván át egészen Brüsszelig, foglalkozzanak a székelyek ügyével. Miközben

több évtizedes adósságának érzi a Kárpát-medence politikai életének, részint az erdélyinek, részint a magyarországinak, hogy nem épült a székely brand.

Ellenben világszerte ismert, hogy kik azok a katalánok, bretonok, a skótok vagy a walesiek, de akár a dél-tiroliak. „De ha valaki azt mondja Brüsszelben, hogy Szekler (németül és angolul székely)? Az emberek néznek, mint borjú az új kapura.”

Ezért a következő 8-10 évben sort kell keríteni a nemzeti közösségnek a brandépítése, aminek az első egy–két éve lobbizás lesz Brüsszelben, hogy igenis, ezt a törvénymódosítást, több, nálunk nagyobb és erősebb nemzet segítségével áttoljuk – hangsúlyozta Pesty László.