Infostart.hu
eur:
362.27
usd:
322.7
bux:
146064.21
2026. november 10. kedd Réka
Bige László, a Bige Holding Csoport tulajdonosa Nyíregyházán 2014. december 23-án.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Bige László őrizetbe vételének háttere

Az ötödik leggazdagabb magyarként 170 milliárdos vagyonnal rendelkező Bige László többször is azt nyilatkozta, nem tagja a kormányközeli üzleti köröknek, ez áll a gyanúsítása hátterében. Bige László cégei – így a Bige Holding, illetve annak legjelentősebb vállalata, a péti Nitrogénművek – többször álltak rendőrségi és versenyhivatali vizsgálat alatt az elmúlt években. A Bigével szemben felrótt, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésért és a vesztegetés elfogadásáért akár 10 év börtön is adható. Ezeket a gazdasági bűncselekményeket egyenként is nagyon súlyosan büntetik.

Bige László tavaly nyáron záratta be az egykori szolnoki Tiszamenti Vegyiműveket, mert a katasztrófavédelem a kénsavgyárban tapasztalt rendellenességekre hivatkozva megtiltotta az üzem működését.

A nagyvállalkozó tavaly ősszel a Bloombergnek azt mondta: azért záratták be a hatóságok a szolnoki műtrágyagyárát, mert nem tagja a magyar miniszterelnök belső üzleti köreinek. Nekik, illetve Csányi Sándornak, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának érdeke a kiszorítása.

Május elején először a 24.hu tudta meg, hogy börtönbüntetést és 135 millió forint vesztegetési pénz elkobzását indítványozta az ügyészség Bige Lászlóval szemben. A felvásárlásait és beruházásait sokáig OTP-hitelből finanszírozó milliárdos megismételte: a NER-t, illetve Csányi Sándort sejti a vádemelést megelőző hatósági vizsgálatok mögött.

Az OTP elnök-vezérigazgatója pár nappal a vádemelés után idén májusban, az InfoRádió Aréna című műsorában így reagált erre:

„…Kijelentettem már korábban és egyértelműen: nem kívánom megvásárolni a Nitrogénműveket. Ha valaki megnézi egyébként ennek a cégnek a mérlegét, és ért hozzá, akkor rájöhet, hogy nem is érné meg megvásárolni. Ez az egyik. A másik: többször vádolt már Bige úr azzal, hogy meg akartuk szerezni a cégét, például felmondtunk OTP-hiteleket. Többször kértük, tegye lehetővé, hogy a bank a banktitkokat nyilvánosságra hozza az ő hitelével kapcsolatban. Mert nagyon könnyű és kényelmes szituáció, hogy ő vádaskodhat, mi pedig – betartva a banktitokkal kapcsolatos szabályozásokat – nem mondhatunk semmit. A lényeg az, hogy ezzel kapcsolatosan beperelt bennünket, de elveszítette, a bíróság nekünk adott igazat. Tehát az OTP szabályszerűen járt el. […] Egyébként jellemzők ezek az esetek, ugyanez fordult elő Matyi Dezsővel kapcsolatban annak idején, ő is vádaskodott. Általában, ha valaki elkövet egy hibát, akkor könnyebb másra mutogatni, minthogy beismerje, hogy ő hibázott. […] Gondolkodtam arról, hogy bepereljem-e Bige urat hitelrontásért, meg mindenféle jogcímen, de azt gondolom, az egész ügy nem ér annyit, hogy ezzel foglalkozzam.”

Bige László, aki 2019-ban 170 milliárd forintra becsült vagyonával az ötödik leggazdagabb magyar volt, a 2010-es kormányváltás után dédelgetett növekedési terveket: meg akarta szerezni a közel 10 ezer gazdálkodót elérő agrárintegrátorcéget, a nádudvari KITE Zrt.-t. Ezzel kezében tarthatott volna egy kiterjedt értékesítési hálózatot, a KITE azonban végül a Bonafarm cégcsoportban érdekelt Csányi Sándorhoz került, a tulajdonosváltás után pedig az agrárintegrátorcég nem vásárolt már Szolnokról.

A két rendbeli különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, hamis magánokirat felhasználásával és vesztegetés elfogadásának bűntettével gyanúsított, és azóta őrizetbe vett Bige László a vád szerint még 2010-ben megállapodott egy vállalkozóval abban, hogy több ezer tonna terméket ad át neki, és azt a forgalmazó a piaci árnál olcsóbban, részben számla nélkül értékesíti. Bige cserében vállalta, hogy a vállalkozónál letétbe helyezett terméket később minőségi kifogásra hivatkozva leértékeli, így a forgalmazó is haszonhoz jut.

A számla nélkül értékesítő vállalkozó 135 millió forintot juttatott vissza Bige Lászlónak.

A nagyvállalkozó még tavasszal azt mondta: nem érti, neki mi köze van ahhoz, hogy valaki a tőle megvett árut számla nélkül adja el. Szerint ennek egyetlen célja az ő zaklatása és meghurcolása. Azt is aggályosnak nevezte, hogy valaki tíz év után vádalkut köt és bejelenti, hogy állítólag megvesztegette őt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Európa már egy háború előszobájában lehet? Meglepő magyarázatot adott a szakértő

Európa már egy háború előszobájában lehet? Meglepő magyarázatot adott a szakértő

Az utóbbi napokban számos európai repülőjáratnak küldtek bombafenyegetést, csütörtökön például 18-nak. Emellett több nyugat-európai országban nagy bolthálózatok hűtőit olvasztották le hackerek. Hogy mi állhat a fenyegetések hátterében, és hogy lehet-e összefüggés az akciók között, arról Csiki Varga Tamást, a Stratégia és Védelmi Konzultációs Csoport elemzőjét kérdezte az InfoRádió.

Nem tanultunk a Covidból – pedig az összeomlás-kutató szerint a nyakunkon a válságok

Fenntarthatóság, klímaváltozás, kibertámadások – kifejezések, amelyek meghatározzák a mindennapjainkat. Mit tenne, ha napokig nem férne hozzá a pénzéhez, mint a múlt héten Paraguayban milliók, vagy mihez kezdene, ha sokáig nem lenne áram, mint tavaly Spanyolországban rengeteg háztartás számára? A témáról Stumpf-Biró Balázs, összeomlás-kutató, környezettudós nyilatkozott az InfoRádióban.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
Óriási fordulat a magyar ingatlanpiacon: mi lesz most a lakásárakkal?

Óriási fordulat a magyar ingatlanpiacon: mi lesz most a lakásárakkal?

A Nagy 2025-ös Lakásárrali után – várakozásaink szerint legalábbis így vonulhat be a gazdaságtörténetbe ez az időszak – idén őszre látványosan megváltozott a magyar lakáspiac hangulata. A korábbi, Otthon Start által is fűtött drágulás kifulladóban van, a kínálati árak több szegmensben már lefelé korrigálnak, a vevők alkupozíciója pedig érezhetően javul. Az új kormányzati intézkedések – az Otthon Start Program kivezetése, illetve a helyébe lépő, szigorúbb feltételekkel működő Wekerle Plusz Program – tovább fékezik a piacot, a tehetősebbeknek pedig a vagyonadó bevezetése és annak lakóingatlanokra vonatkozó része okozhat fejfájást. A lakásépítésekről, az állami bérlakásprogamról és kapcsolódó szabályozásról is mélységében szó esik majd a Future of Construction konferencián, mindenképp érdemes lesz ott lenni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×