eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 28. szombat Vencel
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszél a Vidékfejlesztési program Tájékoztatási szolgáltatás projektjének megemelt támogatási összegéről tartott sajtótájékoztatón az Országház Gobelin termében 2020. október 27-én. A kormány arról döntött, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vidékfejlesztési programja Tájékoztatási szolgáltatás projektjének támogatása 7,82 milliárd forintról 17,72 milliárd forintra emelkedik. Ezzel a kormány 9,9 milliárd forint plusz forrást biztosít 2023 végéig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) számára a falugazdász-hálózat működtetéséhez és ahhoz a tudásmegosztáshoz, amely szükséges az uniós pályázati források eredményes felhasználásához.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Gulyás Gergely a karácsonyi időszakról beszélt

A Miniszterelnökséget vezető miniszter reméli, nem lesz a járványnak harmadik hulláma.

Jó lenne a családok számára a találkozásokat minél szélesebb körben lehetővé tenni - erről beszélt a karácsony kapcsán egy kérdésre válaszolva Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés igazságügyi bizottságában tartott meghallgatásán.

"Személyes véleményem szerint nyomós érvek szólnak amellett, hogy a karácsonyi bő egyhetes időszakra speciális szabályok lépjenek életbe" - fejtette ki.

Hozzátette: a karácsonyi időszakra vonatkozó szabályokról szerdán, vagy legkésőbb a jövő heti kormányülésen, december 9-én születik döntés.

A járvány második hullámának tetőzéséről a miniszter kérdésre válaszolva azt mondta:

a szakértői becslések december eleje és január vége közé teszik azt.

Harmadik hullám pedig remélhetőleg nem lesz, mert sikerül vakcinát szerezni.

A miniszter beszámolójában kitért arra, hogy a területi közigazgatás ellátja a járvány elleni fellépéssel kapcsolatos feladatokat, 18 ezer helyen végeznek naponta szűrést, minden iskolai dolgozót tesztelnek, nem csak a tanárokat.

A területi közigazgatás működéséről szólva Gulyás Gergely elmondta, jól működik az egyablakos ügyintézés, az ügyintézési határidők csökkentek. A szférában "értékelhető béremelés" volt, a területi közigazgatásban dolgozó 33 ezer ember átlagosan 18 százalékos béremelést kapott, erre mintegy 33 milliárd forintot fordított a kormány.

A közbeszerzésekről szólva Gulyás Gergely elmondta: a legtöbb kritikát kiváltó hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya a 2010 évi 15 százalékról 2019-ig 6 százalékra csökkent, GDP-arányosan Magyarország hirdeti meg a legtöbb nyílt közbeszerzési eljárást.

Kérdésre válaszolva hozzátette: a közbeszerzéseken többnyire a kkv-k nyernek, 2020 első félévében a nyertesek 85 százaléka volt kkv, ők kapták a közbeszerzési érték 68 százalékát.

A fővárosi fejlesztésekről szólva a miniszter elmondta: 2010 óta 2100 milliárd forintnyi beruházás volt Budapesten, csak a közlekedésre 130 milliárdot költött a kormány és a főváros együtt, továbbá a kormány 2011 és 2014 között a főváros 220 milliárdos adósságát vállalta át.

A Modern Városok Program keretében 2015-2017 között pártállástól függetlenül valamennyi megyei jogú várossal megállapodott a kormány, a projektek túlnyomó része 2022-ig megvalósulhat. Falusi CSOK-ot idén több mint 10 ezer család igényelt 54 milliárd forint összegben.

A civilszervezetek támogatása 2012 és 2019 között 3,4 milliárdról 7,8 milliárdra nőtt, továbbá 2020-tól a Falusi Civil Alapban 5 milliárd forintra lehet pályázni és a jelentkezők 60 százaléka kap támogatást - mondta a miniszter.

Az egyházi támogatások összege az elmúlt évtizedben a háromszorosára nőtt, nemzetpolitikai területen pedig a 2009-es 9 milliárdról már évekkel ezelőtt százmilliárd fölé emelkedett.

A Hungary Helps programról szólva a miniszter elmondta: lényege, hogy ne a bajt hozzuk ide, hanem a segítséget vigyük oda, ahol szükség van rá. A program keretében 14,6 milliárd forinttal támogatták elsősorban, de nem kizárólag a keresztény közösségeket a válságövezetekben.

A választási törvény további módosításaira vonatkozó ellenzéki képviselői kérdésekről szólva Gulyás Gergely arról beszélt: a legutóbbi módosító javaslatok is csak a kamupártok elleni fellépést szolgálták, és ha nincs további módosításra irányuló ellenzéki javaslat, akkor nem lesz több változás a választási törvényben. Ezt január 1-jétől egyébként is tiltja a szabályozás, az országos választás előtti év elejétől ugyanis már nem lehet módosítani a törvényt.

Demeter Szilárd Sor(o)s című publicisztikájával kapcsolatban - ellenzéki kérdésekre reagálva - azt mondta: szomorú a magyar közélet hangvételének eldurvulása, de ezért nagyrészt az ellenzék, legfőképpen pedig a DK felelős. Gulyás Gergely leszögezte: nem ért egyet a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának - azóta már visszavont - cikkével. Úgy véli, nagyon óvatosan kell bánni egyes 20. századi történelmi eseményekkel kapcsolatos összehasonlításokkal. Ám a DK az utolsó, amely az antiszemitizmussal kapcsolatos kritikát fogalmazhat meg, hisz nemrég még épp egy ilyen szövegeket megfogalmazó politikust támogatott - jelentette ki. Ráadásul nincs még egy párt, amelynek a vezetője egy elkobzott zsidó vagyonból indul el reggelente dolgozni - jegyezte meg a miniszter.

Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a New York-i Trump Towerben folytattak beszélgetést. A találkozó után Trump azt írta saját közösségi platformján, a Truth Social-ön, ha nem ő győz az elnökválasztáson, jön a harmadik világháború. Az elmúlt hónapok legfontosabb kérdése, hogy az európai vezetők és az Egyesült Államok döntéshozói engedélyezik-e Kijevnek, hogy a Nyugattól kapott modern fegyverrendszereket bevessék Oroszország területe ellen. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) intézet írt egy elemzést, hogy miért lenne fontos egy ilyen lépést megtenniük Ukrajna szövetségeseinek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×