Generációs törés figyelhető meg a koronavírus-járvány gazdasági és egészségügyi hatásaiban – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Tárki vezérigazgatója.
Tóth István György szerint ez a különbség még inkább megmutatkozik majd a pandémia hosszú távú hatásainak vizsgálatakor.
"Másokat érint a gazdasági visszaesés és a munkaerőpiaci problémák tömege, és másokat az egészségügyi hatások. Ez jól megmutatkozik abban az értékelésben is, amelyet a kormányzati beavatkozásokkal kapcsolatban a magyarok és a nem magyarok is megfogalmaznak" - ecsetelte Tóth István György.
A közgazdasági irodalom "horzsolási hatásnak" hívja azt, amit a koronavírus-járvány is maga után hagyni fog, mégpedig azért, mert ahol történik egy sokk, egy baleset, annak nyoma marad egy darabig az ember testén; a társadalom egészén is nyoma marad majd a világjárványnak, amit a Társadalmi Riport 2022-es tanulmányban is külön kutatniuk kell.
Addig azonban itt a 2020-as, amivel kapcsolatban – szerzőtársával, Kolosi Tamással (elnök, Tárki) együtt – a műsorban elmondta, szerinte
felzárkózás indult Magyarországon az Orbán-kormány gazdaságilag is sikeres elmúlt öt évében,
és a lehetőség adott, hogy ez valódi siker legyen.
"Nagyon sok problémája és nagyon sok ellentmondása ellenére a kilencvenes évek sikeres évtizede volt a magyar társadalomnak, a 2000-es évtized már sokkal problematikusabb, a 2010-es évtized pedig homogén korszakot hozott a Fidesz és Orbán Viktor kormányzásával; ennek az első fele még gazdaságilag is problematikusabb volt, és hát jó néhány elemében a demokratikus működésnek egy sajátos, klientúrára építő formája alakult ki, közben gazdaságilag egyértelműen sikeresnek tűnik. Magyarországnak ez egy felzárkózó időszaka" – részletezte Kolosi Tamás.
Tóth István György szerint sem ért egyet azokkal, akik a rendszerváltás egészét kétségbe vonják, helytelennek tartják.
"Nagyon komoly, fontos történelmi lépés volt, amit komoly gazdasági, társadalmi, politikai felzárkózási folyamat követett, és egy rendkívül erős intézményi átalakulás, amiben a térség országai különböző utakat jártak be, de alapvetően
olyan modell alakult ki mindenütt, hogy lehetővé vált a tartós fejlődés"
– húzta alá.
Szerinte Magyarországon is van egy csomó elpazarolt lehetőség akár az elmúlt tíz évben is, például az intézményrendszer is illeszkedhetne sokkal jobban az európaihoz, de egy 30 éves perspektívában a hátrányokkal és a göröngyökkel együtt is pozitív a folyamat.
A Társadalmi Riport 1990-ben jelent meg először, azóta kétévente; a mintája a hasonló nyugati adatközlő kötetek.