Gyuricza Csaba emlékeztetett, a hazai felsőoktatásban jelenleg zajlik egy modellváltás, amely során az állami intézmények alapítványi fenntartásba kerülnek. A sort a Budapesti Corvinus Egyetem nyitotta az elmúlt év júliusában, amit további hat intézmény követett idén augusztus 1-jén.
A rektor megjegyezte, a Szent István Egyetem esetében ez azért nem valósult még meg, noha a kormány döntött erről, mert egy nagyon összetett és bonyolult integrációról van szó, ezért az a döntés született, hogy több lépésben hajtják végre az átállást. Elsőként – augusztus 1-jével – felállt az új állami fenntartású, integrált egyetem, majd az év hátralévő részében megtörténik majd a jogszabályi felkészítése az alapítványi működésre, miközben az agrárkutató-hálózatot is integrálják a struktúrába. Ezt követően, január 1-jével kerülhet az Innovációs és Technológiai Minisztérium fennhatósága alól egy vagyonkezelő alapítványhoz a Szent István Egyetem.
A megbízott rektor arra is kitért, hogy az említett folyamatok mellett egyetlen szakmai intézeti egységgé átalakítják az egyetemet, és megkezdődnek a szakokat érintő módosítások, így
elképzelhető, hogy egyik–másik megszűnik, de újak, eddig ismeretlenek is megjelenhetnek,
azokon a szakterületeken, ahol ezt a piaci igények megkövetelik – mondta Gyuricza Csaba.
Kiemelte, az a hatékonytalan működés, amit az utóbbi években valamennyi területen érzékelni lehetett, mindenki számára világos, hogy tarthatatlanná vált. Tapasztalata szerint az átalakítási folyamatok miatt a Szent István Egyetemen főként egy várakozó hangulat érzékelhető, a bizakodás megvan a jövő iránt. Ugyanis, mint fogalmazott,
olyan lehetőség előtt állnak, amivel, ha jól sáfárkodnak, akkor összességében pozitívan tudnak kijönni.
Hozzátette, nyilvánvalóan, amennyiben a világ legjobb intézményei közé akar az egyetem felzárkózni, a legkiválóbb kutatókra van szükség, erős professzori gárdára, továbbá olyan fiatalokra, akik perspektívát látnak a kutatásban és a felsőoktatásban.
Gyuricza Csaba szerint az egyetem mindig a jövőre kell, hogy tekintsen, hasonlatosan a diófa ültetéssel, azt az ember nem magának, hanem a gyerekeinek, unokáinak ülteti. Mint fogalmazott, a rövid távú gondolkodásnak az elmúlt években meg lett az eredménye, már a „24., 25. órában vannak”. Így most az a kérdés, hogy tudnak-e egy világszínvonalú intézményt és agrár-felsőoktatást felépíteni, vagy minden marad a régiben, és akkor le fognak szakadni a világtól.
A Szent István Egyetem megbízott rektora az InfoRádió Aréna című műsorában arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon
„extrém módon szétforgácsolt volt a rendszer”,
hiszen 11 intézményben, 17 képzőhelyen zajlik, zajlott agrároktatás, a néhány tíz diáktól a pár ezerig, ami egy nagyon szétaprózott, egyáltalán nem hatékony rendszert jelentett, mind a források felhasználása, mind pedig a kutatás szempontjából sem.
Mindez párhuzamos kutatásoknak teremtett lehetőséget, így a nemzetgazdasági szempontból fontos területeken ugyanazokért a forrásokért többen szálltak versenybe, adott esetben nemzetközi pályázatokért folytatott küzdelemben egymás konkurenseként jelentek meg – magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy Európa hasonló méretű, és hasonló mezőgazdasági jelentőséggel bíró országaiban jellemzően egy két intézmény végzi ezt a munkát.
Gyuricza Csaba megerősítette, nem integráltak minden agrár felsőoktatással foglalkozó intézményt a Szent István Egyetembe. Az alapelv ugyanis az volt, hogy azokra koncentrálnak, amelyek agrárfókuszúak, vagy túlnyomó részt agrárfelsőoktatást végeznek. Illetve más intézményekhez kapcsolódóan az agrár szakterületnek a karai, kampuszai kerültek be az integrációba. A Debreceni Egyetem, vagy a Szegedi Tudományegyetem, ahol nagyon szervesen kapcsolódik az agárszak az intézményhez, viszont kikerültek ebből a körből.
Hozzátette: az integráció egyfajta hungarikum, amiben most négy egyetem, egyetemrész került be, de a sor itt nem ér véget, mert a hazai gyakorlati agrárkutatás intézményrendszere is része lesz a Szent István Egyetemnek. Vagyis a Nemzeti Agrárkutatási- és Innovációs Központ 11 intézményével jön majd létre
nemcsak Magyarország, de egyben Közép-Európa legnagyobb agrárkutatást és agrár-felsőoktatást végző egyeteme
– emelte ki Gyuricza Csaba.
A megbízott rektor megjegyezte, a Kaposvári Egyetem és a korábbi Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Kara, amely Európa legrégebbi agrár-felsőoktatási intézménye, továbbá az Eszterházy Károly Egyetem gyöngyösi Károly Róbert kampusza, illetve a jogelőd Szent István Egyetem a gödöllői és budapesti kampuszával és szarvasi képzőhelyével sokszínű és eltérő adottságokkal működő intézmények voltak, melyeket szeretnének egy platformra, nívóra hozni, ehhez pedig forrásokra lesz szükség.
Ennek egyik lehetősége az állami szerepvállalás révén történő fejlesztés, a másik pedig, a nemzetközi pályázatok, amelyekre immár közösen, kisebb hazai konkurenciával nagy lehetőségeik lesznek – vélekedett a szakember, emlékeztetve arra, hogy az eurómilliókat, -milliárdokat jelentő pályázatokon azok az intézmények képesek jól szerepelni, amelyek nagy erővel tudtak megjelenni.