Habár a citokinvihar kifejezés mára a mindennapi beszélgetések részévé vált, még a szakemberek sem értik teljes egészében a citokineket – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Lacza Zsombor, a Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese. Magyarázata szerint ezek olyan molekulák, amelyeket a sejtjeink annak érdekében termelnek, hogy – jellemzően gyulladással kapcsolatos folyamatok alkalmával – a környezetükben található többi sejttel kommunikáljanak. Ezek sokfélék lehetnek, a vérplazma-terápia kifejlesztésén dolgozó magyar kutatócsoport is több tucatnyi félét mér egyszerre. A vezető kutató megjegyezte, miután a molekulák „összevissza változnak”,

a mintázatukra érdemes koncentrálni.

Friss adat továbbá, tette hozzá, még nem is publikálták, hogy azokban a mára teljesen felépült sportolókban, akik felajánlották a vérplazmájukat, hiszen átestek korábban a koronavírus-fertőzésen, elég nagy számban van jelen a lenyomata annak, hogy átestek, ha csak enyhén is, egy citokinviharon. Ugyanis bizonyos citokinok száma továbbra is nagyon magas a vérükben, elsősorban azok, amelyek vírusirtásra, -ölésre vannak „kitalálva”. Ezeknek a későbbi diagnosztikában lehet fontos szerepe.

Lacza Zsombor kiemelte, bár a gyógyuló plazmával rajtuk kívül sokan mások is próbálkoznak, külföldön és Magyarországon egyaránt, az ő hozzáadott értékük a kutatásban az, hogy rendelkeztek előzetes adatokkal arra vonatkozólag, hogy melyik citokineket kell keresni, és azoktól mik várhatóak. A mintázatok felismerésével, „ügyes mérésével” ugyanis

a klinikailag teljesen azonos betegeknél jó előre megállapítható, ki az, aki elindult egy felfokozott gyulladásos mechanizmus irányába.

Miért öl, vagy ölhet?

A szakemberek mai legjobb tudomása szerint a citokinvihar lényege, hogy egy túlzott immunreakció alakul ki az emberi szervezetben – magyarázta a rektorhelyettes –, amely alkalmával istenigazából már nem is a vírus „bántja” a szerveket, szöveteket, hanem egy olyan erős immunválasz, ami teljesen elhasználja az ember saját energiáit. És ez torkollhat tragédiába.

Az, hogy valaki átesett a fertőzésen, és így a vérplazmája felhasználható a vírus elleni küzdelemben, leginkább onnan tudható, ha volt korábban egyértelmű diagnózisa, jelentkeztek nála a jellemző tünetek és ehhez például torokváladékból kimutatták a vírusnak a jelenlétét PCR-technikával – mondta Lacza Zsombor, megjegyezve: azonban sajnos ez sem minden esetben elég. Saját méréseikből ugyanis az látszik, hogy azok körében, akik átestek a koronavírus-betegségen, csak

körülbelül minden tizedik embernél alakul ki tartós immunválasz.

Mint fogalmazott, a kutatás során nyilván azon személyek vérplazmáját szeretnék használni, akiben a citokinek már lenyugodtak, vagyis ezek mintázata gyulladáságtó-jellegű, viszont jó erős, magas szinten vannak jelen azok az ellenanyagok, amik direktben a vírust semlegesítik. Ez a különleges együttállás azonban ritkán valósul meg – tette hozzá. Úgy sejtik, ennek hátterében az állhat, hogy bizony emberekben az immunválasznak több különböző fajtája, eszköztára van, így fennállhat a lehetősége annak, hogy az egyik már azelőtt legyőzi, eliminálja a vírust, mintsem az ellenanyagtermelés megkezdődne.

Élsportolók kontra koronavírus

Az InfoRádió Aréna című műsorában az is elhangzott, az élsportolók az átlagosnál sokkal jobban ki vannak téve a koronavírus-fertőzésnek.

A vérplazma-terápia fejlesztésén dolgozó magyar kutatócsoport vizsgálatából kiderült, amely során huszonkilenc élsportolót vizsgáltak meg, hogy ennél a populációnál rendkívül nagy az átfertőződöttség. Esetükben

körülbelül százszor nagyobb az esélye, hogy átestek a betegségen, mint egy átlag magyar ember

– fogalmazott a kutatás vezetője.

A kutatás arra is rávilágított, hogy az élsportolók jellemzően úgy estek át a fertőzésen, hogy semmiféle védettséget nem szereztek. Az említett huszonkilenc emberből egy volt, akinél tartós védettséget tudtak kimutatni a szervezetében.

Lacza Zsombor meglátása szerint, ha most vissza lesznek engedve abba a közegbe, ahonnan jöttek, vagyis a nemzetközi tornákra, edzőtáborokba, ahol kis helyre összesereglik az egész világ, és egymásnak feszülnek, az

melegágya lesz a fertőzésnek.

A helyzet trükkös, hiszen nagyon szeretnének már visszatérni sportolni, ahogyan a sportipar is borzasztóan várja, hogy mikor indulhatnak újra a versenyek, de a vírus nem múlt el, és ezt a populációt nagyon is kell védeni attól, nehogy újból hordozók, illetve terjesztők legyenek – figyelmeztetett.

Vakcina hiányában egyelőre viszont csak a tudásunkkal tudunk védekezni – fűzte hozzá a szakember. Tudva levő, hogy a vírus cseppfezréssel terjed, így minimalizálni kell azt az időt és lehetőséget, amíg egyik emberről a másikra terjedhet. Emellett nagyon gyakran kell mintát venni az élsportolóktól, és aki beteg, azt azonnal izolálni kell – tanácsolta.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!