Infostart.hu
eur:
385.25
usd:
331.77
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián

Orbán Viktor a Türk Tanács csúcsértekezletén vett részt

Videokonferenciát tartottak pénteken a Türk Tanács tagállamainak vezetői, köztük a megfigyelői státusszal rendelkező Magyarország képviseletében Orbán Viktor miniszterelnök; a megbeszélésen nagy hangsúlyt kapott a koronavírus-világjárvány elleni közös védekezés - tájékoztatott a miniszterelnök sajtófőnöke.

A csúcstalálkozón az államok vezetői - köztük Recep Tayyip Erdogan török államfő és Ilham Alijev azeri elnök - tapasztalatot cseréltek a fertőzés ellen nemzeti szinten megtett intézkedéseikről, és döntöttek a kereskedelmi kapcsolatok és a szállítás folyamatosságának biztosításáról. Áttekintették az együttműködés lehetőségét az egészségügyi ágazatban, és abban is megegyeztek, hogy kölcsönösen segítséget nyújtanak a tagállamok területén ragadt állampolgáraik számára.

Orbán Viktor a tanácskozáson elmondta: a közös kulturális örökségből adódóan a magyarok testvérként tekintenek a türk népekre. Kifejezte Magyarország köszönetét az üzbég és azeri partnerektől kapott adományokért.

Üzbegisztán 150 ezer egészségügyi maszkot adományozott, Azerbajdzsán pedig 10 ezret. A kormányfő hozzátette: Kazahsztánt is köszönet illeti, amiért lehetővé tette, hogy a Kínából hazatérő, a magyar kormány által megrendelt orvosi eszközöket szállító repülőgépek feltankoljanak a főváros repülőterén.

Törökország pedig az exportkorlátozások ellenére engedélyezte 8 tonna, maszkok alapanyagaként használatos textil, valamint kézfertőtlenítő gél Magyarországra szállítását. Ahogy a magyar mondás tartja: bajban ismerszik meg igazán a jóbarát - fogalmazott Orbán Viktor.

A türk nyelvű államokat tömörítő Türk Tanácsnak tagja Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán. Magyarországnak 2018 óta megfigyelői státusza van a tanácsban.

Címlapról ajánljuk
Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Mi lesz Iránban, ha az amerikai–izraeli támadások nem érnek el rezsimváltást? Hogy zajlik az utódlás? „Az iráni állam berendezkedésének vannak demokratikus elemei, a legfőbb vezetőt például a szakértők gyűlése választja meg, annak tagjait pedig a nép választja” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel–Kelet-szakértő.

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, két új ország léphet be a háborúba - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, két új ország léphet be a háborúba - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Izrael szárazföldi inváziót kezdett Libanon déli részén, a harcok folyamatosak a Hezbollah erőivel. Emellett limitált katonai műveletet folytatnak Szíriában is, Daraá térségében. Izraeli hírszerzési források szerint a jemeni húszik is beszállhatnak hamarosan a háborúba, Szaúd-Arábia már készül a támadásra, ellentámadásra. Amerika és Izrael is legalább még egy, de inkább még két hétig tartó háborúzásra készül a Közel-Keleten. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni, közel-keleti háború csütörtöki fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×