Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

A kórházparancsnoki rendszer Pintér Sándor belügyminiszter vezetése alatt került létrehozásra, és egy országos kórházparancsnok irányítása alatt működik: a Magyar Honvédség ennek keretén belül országosan mintegy

51 kórházban van jelen két-két fővel, egy irányító-vezető szakemberrel, valamint egy logisztikus szakemberrel

– ismertette a rendszer működését Benkő Tibor honvédelmi miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az ő feladatuk elsősorban, hogy a járványügyi kérdésekben rendelkezésre álló eszközöket, anyagokat és berendezéseket segítsenek elosztani a kórház első számú vezetőjével közösen, tehát az orvosigazgatóval, főigazgatóval, úgy, hogy azok a betegek kezelésének a legjobb lehetőségét biztosítsák. Vagyis egy egyfajta

koordinálásról van szó

– emelte ki a tárcavezető. A cél, hogy a Magyarországon rendelkezésre álló az egészségügyi szakanyagokat úgy osszák el az intézmények között, amilyen mértékben azokra szükség van.

Benkő Tibor megjegyezte, amennyiben Magyarország térképére pillantunk, az látható, hogy

vannak fertőzöttebb és kevésbé fertőzött területek, és ennek tükrében kell a rendelkezésre álló védőfelszereléseket, műszereket és berendezéseket is átcsoportosítani.

Tehát ebben, az anyaggazdálkodásban vesznek részt a katonák, a rendőrök együttesen a kórházparancsnoki rendszerben – tette hozzá.

Marad energia az alapfeladatokra

A honvédelmi tárca vezetője az Arénában arról is beszélt, a hagyományos honvédségi „problémákra”, a kiberhadviselésre, hibridháborúkra is „természetesen marad energia” a mostani pandémiás helyzetben.

Ez persze nem azt jelenti, tette hozzá, hogy minden katona az eredeti beosztásának megfelelően látja el a feladatokat, példaként említve, hogy mondjuk a honvédség zenészei elsősorban nem zenekarként vannak jelen a mindennapokban, hanem járőrfeladatot látnak el, vagy más szolgálati feladatokra osztják be őket.

De például a kiberhadviselésben - hasonlóan sok más területhez is - az ott dolgozó szakemberek továbbra is a maguk feladatát látják el, a munkájukra a szokásos kihívások mellett most a veszélyhelyzet feladatainak megoldásához is szükség van. Ilyen például a létfontosságú vállalatok vagy a kórházak működőképességének, üzemeltetésének gördülékeny biztosítása – hangsúlyozta Benkő Tibor.

A műsorban kérdésként elhangzott: a civilek olykor úgy gondolják, hogy amikor a katonaság a járvány elleni védekezéssel is el van foglalva, akkor az ország – például egy terrortámadással szemben – védtelenebbé válik. Ez azonban egyáltalán nincs így, mutatott rá a honvédelmi miniszter. Az honvédség az alapfeladatokon túl, ami magában foglalja a készenléti, a készültségi szolgálatokat is, biztosítja mindazt, amit a mostani egészségügyi vészhelyzetben biztosítani kell.

A magyar honvédség harckészültségbe helyezési idejét sem ronthatja a járvány, a kettőnek együtt kell működnie

– szögezte le Benkő Tibor, hozzátéve, hogy az erőket természetesen meg kell osztani, ami "létszámban okozhat eltérést, de ott nem tartunk, hogy ezért bármiféle más jogrendet kellene bevezetni. Ugyanakkor arra fel vannak készülve, hogy az önkéntes tartalékos katonákat és az önkénteseket, amennyiben a helyzet úgy kívánja, akkor alkalmazzuk".