Infostart.hu
eur:
379.69
usd:
322.04
bux:
131343.2
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Mentők érkeznek egy beteggel a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház Sürgősségi Betegellátó Centrumába 2019. április 23-án. Az ápolók a triázs helységben osztályozzák a betegek állapotát, hogy biztonságossá tegyék a sürgősségi ellátást. A triázs rendszer célja, hogy a beteget a lehető legrövidebb időn, az érkezéstől számítva öt percen belül regisztrálni, és tíz percen belül osztályozni kell. A betegeket öt súlyossági fokozatba sorolhatják, és ennek alapján döntenek az ellátásukról, valamint meghatározzák az ellátáshoz szükséges időt is.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Még várnak a követeléseikre a kis kórházi beszállítók

Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint az állam még nem kezdte meg az úgynevezett kis kórházi beszállítók kifizetését. Rásky László az InfoRádiónak elmondta: majdnem 70 milliárd forint, tehát több tucat cég jövője a tét.

A nagyobb beszállítókkal történő tárgyalások hírét Rásky László is meg tudta erősíteni az InfoRádió érdeklődésére, azonban a hozzá érkezett visszajelzések alapján a kis kórházi beszállítók közül senki nem kapott még pénzt, nemhogy a teljes követelését. Mint fogalmazott,

„tulajdonképpen az egészségügyi intézmények az idén lejáró tartozásaikat sem nagyon fizetik a beszállítóknak”.

A főtitkár kifejtette: a kormány a 100 millió forint fölötti lejárt követeléssel rendelkező 98 céggel folytatja a tárgyalásokat, a többi vállalattal külön nem egyeztet. Előbbiek követelése mintegy 49 milliárd forint a tavaly év végi 66,7 milliárdos adósságból, tehát

a beszállítók egy kisebb része viseli a tartozás nagyobb hányadát.

A korábbi gyakorlathoz képest, hogy a nagyokkal folytatott tárgyalgalások eredményeit érvényesítették a kisebb beszállítókkal szemben, annyi a változás, hogy utóbbiakat nem okolja a kormány az adósság növekedéséért, ezért is születhetett a csütörtöki bejelentés a kormányinfón – jegyezte meg a szakember –, miszerint őket kifizetik, amennyiben a követelések jogosak. Rásky László elismeri, egy 70 milliárdos állományban biztosan találni egy-két olyan számlát, amit kifogásolható, ugyanakkor szerinte a követelések többsége teljesen jogos.

Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára végezetül megjegyezte, a beszállítók között természetesen vannak nagyok, jellemzően multinacionális cégek hazai leányvállalatai, ahogyan megtalálhatók a kis magyar beszállítók, részben gyártók, részben kereskedők, amelyek éves forgalma csupán néhány tízmillió forint évente. Utóbbiak esetében, amelyek arra építették a létüket, valamint működésüket, hogy a magyar egészségüggyel állnak kapcsolatban, nekik biztosítanak eszközt, illetve szolgáltatást, el lehet képzelni, hogy milyen nehéz helyzetbe kerültek a fizetési késedelemmel – fogalmazott Rásky László.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan érkezik a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről. Egy hónappal ezelőtt az európai gazdasági és piaci szakértők nagy része egy viszonylag nyugodt 2026-os évet vártak monetáris politikai szempontból, a januári világgazdasági események azonban a várakozások újragondolására késztették a döntéshozókat és a befektetőket is. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése várhatóan nem maga a döntés, hanem az lesz, hogy a közelmúlt eseményei mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×