eur:
411.23
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Mentők érkeznek egy beteggel a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház Sürgősségi Betegellátó Centrumába 2019. április 23-án. Az ápolók a triázs helységben osztályozzák a betegek állapotát, hogy biztonságossá tegyék a sürgősségi ellátást. A triázs rendszer célja, hogy a beteget a lehető legrövidebb időn, az érkezéstől számítva öt percen belül regisztrálni, és tíz percen belül osztályozni kell. A betegeket öt súlyossági fokozatba sorolhatják, és ennek alapján döntenek az ellátásukról, valamint meghatározzák az ellátáshoz szükséges időt is.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Még várnak a követeléseikre a kis kórházi beszállítók

Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint az állam még nem kezdte meg az úgynevezett kis kórházi beszállítók kifizetését. Rásky László az InfoRádiónak elmondta: majdnem 70 milliárd forint, tehát több tucat cég jövője a tét.

A nagyobb beszállítókkal történő tárgyalások hírét Rásky László is meg tudta erősíteni az InfoRádió érdeklődésére, azonban a hozzá érkezett visszajelzések alapján a kis kórházi beszállítók közül senki nem kapott még pénzt, nemhogy a teljes követelését. Mint fogalmazott,

„tulajdonképpen az egészségügyi intézmények az idén lejáró tartozásaikat sem nagyon fizetik a beszállítóknak”.

A főtitkár kifejtette: a kormány a 100 millió forint fölötti lejárt követeléssel rendelkező 98 céggel folytatja a tárgyalásokat, a többi vállalattal külön nem egyeztet. Előbbiek követelése mintegy 49 milliárd forint a tavaly év végi 66,7 milliárdos adósságból, tehát

a beszállítók egy kisebb része viseli a tartozás nagyobb hányadát.

A korábbi gyakorlathoz képest, hogy a nagyokkal folytatott tárgyalgalások eredményeit érvényesítették a kisebb beszállítókkal szemben, annyi a változás, hogy utóbbiakat nem okolja a kormány az adósság növekedéséért, ezért is születhetett a csütörtöki bejelentés a kormányinfón – jegyezte meg a szakember –, miszerint őket kifizetik, amennyiben a követelések jogosak. Rásky László elismeri, egy 70 milliárdos állományban biztosan találni egy-két olyan számlát, amit kifogásolható, ugyanakkor szerinte a követelések többsége teljesen jogos.

Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára végezetül megjegyezte, a beszállítók között természetesen vannak nagyok, jellemzően multinacionális cégek hazai leányvállalatai, ahogyan megtalálhatók a kis magyar beszállítók, részben gyártók, részben kereskedők, amelyek éves forgalma csupán néhány tízmillió forint évente. Utóbbiak esetében, amelyek arra építették a létüket, valamint működésüket, hogy a magyar egészségüggyel állnak kapcsolatban, nekik biztosítanak eszközt, illetve szolgáltatást, el lehet képzelni, hogy milyen nehéz helyzetbe kerültek a fizetési késedelemmel – fogalmazott Rásky László.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×