Infostart.hu
eur:
387.54
usd:
330.52
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Luxembourg, 2017. május 10.Az Európai Unió Bíróságának, a Curiának a bejárata Luxembourgban 2017. május 10-én, amikor megkezdődik a tárgyalás a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák kereset ügyében. (MTI/EPA/Julien Warnand)
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Uniós pert bukhat Magyarország

Egy lépéssel közelebb került a kormány ahhoz, hogy elveszítse az Európai Bizottság által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárás miatt indult pert. A Fidesz közölte: kitart "a külföldről finanszírozott Soros-szervezetek" átláthatóságát célzó törvény mellett.

Nem egyeztethető össze az uniós joggal az a magyar jogszabály, mely szerint a külföldről támogatást kapó civil szervezeteknek nyilvántartásba kell vetetni magukat – idézi az Európai Bíróság főtanácsnoki indítványát a Portfolio.hu. Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok szerint a szabályozás sérti a tőke szabad áramlását és egyes alapvető jogokat.

A portál emlékeztet arra, hogy Magyarország 2017-ben fogadta el azt a törvényt, melynek értelmében a külföldről támogatott civil szervezeteknek nyilvántartásba kell vetetni magukat, illetve fel kell tüntetni az 500 ezer forintnál nagyobb adományozók nevét. Ezt listát a jogszabály szerint egy nyilvánosan hozzáférhető és ingyenes elektronikus portálon teszik közzé. Az érintett civil szervezeteknek ezenfelül honlapjaikon és kiadványaikban fel kell tüntetniük azt a tényt, hogy „külföldről támogatott szervezeteknek” minősülnek. A szabályozás eredményeképp a listára felkerült többek között a Vetőmag Szövetség és Terméktanács, vagy épp a Magyar Vöröskereszt.

Az Európai Bizottság végül kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be Magyarországgal szemben, mivel megítélése szerint a külföldről finanszírozott civil szervezetek átláthatóságára vonatkozó törvény sérti a tőke szabad mozgásának elvét, valamint egyes, az Európai Unió Alapjogi Chartája által védelmezett alapvető jogokat: a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot és az egyesülés szabadságához való jogot.

A kedden ismertetett indítványában Manuel Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok úgy véli, hogy

valamely adománynak egy magyar civil szervezet számára külföldről történő juttatása tőkemozgásnak minősül.

E tőkemozgást Magyarországon olyan feltételeknek rendelték alá, mint a civil szervezetekkel szemben előírt azon kötelezettség, hogy „külföldről támogatott szervezetekként” kell nyilvántartásba vetetniük magukat, és bizonyos adatokat közzé kell tenniük. Ezeket a feltételeket kizárólag a külföldről származó adományok esetében kell alkalmazni, amiért is sokkal nagyobb valószínűséggel érintik a más tagállamok állampolgárait, mint a magyar állampolgárokat.

Ezért a főtanácsnok szerint az törvény korlátozza a tőke szabad mozgását garantáló uniós alapszabadságot.

Továbbá megállapította azt is, hogy a bekért adatok közzététele a magánélet és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogokba, valamint az egyesülési szabadsághoz való jogba történő beavatkozásnak minősül, amely jogokat a Alapjogi Charta biztosítja.

Ezért a főtanácsnok azt javasolja a Bíróságnak, hogy az állapítsa meg, hogy

a vitatott magyar szabályozás indokolatlanul korlátozza a tőke szabad mozgását,

mivel olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a Charta által védett alapvető jogokba történő igazolatlan beavatkozással járnak a magánélet, a személyes adatok védelme és az egyesülési szabadság tekintetében.

A mostani indítvány nem tekinthető hivatalos döntésnek, de a bíróság az esetek többségében elfogadja a főtanácsnok véleményét.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×