Infostart.hu
eur:
364.17
usd:
330.89
bux:
146907.54
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Az Alkotmánybíróság előtt a civiltörvény

Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi teljes ülésén kezdi tárgyalni az úgynevezett civiltörvényt - derül ki a testület honlapján közzétett napirendből.

A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt tavaly júniusban fogadta el az Országgyűlés.

A törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok kötelesek bejelenteni a bíróságon, ha a kapott tárgyévi támogatások összege eléri 7,2 millió forintot. Az érintett szervezeteknek fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott - a médiatörvény szerinti - sajtótermékekben és egyéb kiadványokban, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek. A jogszabály nem vonatkozik többek között a sporttörvény hatálya alá tartozó egyesületekre, valamint a vallási tevékenységet végző és a nemzetiségi szervezetekre.

A fideszes előterjesztők indoklása szerint a civil szervezetek és alapítványok az általuk ellátott tevékenységek, illetve az alapítóik által kitűzött célok megvalósításán keresztül a demokratikus ellenőrzésben és közvélemény-formálásban fontos szerephez jutnak. Ezért alapvető közérdek fűződik ahhoz, hogy a társadalom számára egyértelmű legyen, milyen érdekeket képviselnek ezek a szervezetek. Figyelemmel kell lenni továbbá azokra a kihívásokra, amelyeket a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásával összefüggésben az átláthatatlan eredetű pénzmozgások jelentenek.

Több alkotmánybírósági indítvány született a törvény miatt, ezek közül az ellenzéki országgyűlési képviselők által jegyzett indítványt kezdi tárgyalni az Ab január 16-án, kedden. A júliusban benyújtott indítványhoz az összesen 199 honatya egynegyedének támogatását az LMP, a Jobbik és az MSZP képviselői, továbbá függetlenek biztosították.

Az indítvány a törvénnyel kapcsolatos alkotmányossági kifogásait többek között a jogbiztonság és az egyenlő bánásmód sérelmére, továbbá az aránytalan jogkorlátozásra alapítja.

Az indítvány szerint sérti a jogbiztonságot, hogy a törvény szövege nem egyértelmű például abban a vonatkozásban, hogy egy magyar személy külföldi bankszámláról, vagy egy külföldi magyar bankszámláról történő utalása külföldinek számít-e a törvény alkalmazásakor.

Az indítvány szerint hátrányos megkülönböztetést valósít meg a törvény azzal, hogy egyes hasonló szervezeteket nem terhelnek a rendelkezései. Továbbá aránytalan jogkorlátozást valósít meg a törvény a jó hírnév és a véleménynyilvánítás szabadságának sérelmével.

Miután több indítvány is érkezett a törvény ügyében, többek között civil szervezetektől is, a jövő keddi alkotmánybírósági ülésen még nem várható érdemi döntés.

Címlapról ajánljuk
Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×