Infostart.hu
eur:
379.32
usd:
321.99
bux:
131378.11
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Sébastien Lecornu új francia miniszterelnök nyilatkozatot tesz a kormányalakítási tárgyalások megkezdése előtt a párizsi kormányfői rezidencia, a Matignon-palota udvarán 2025. október 3-án. Sébatien Lecornut szeptember 9-én nevezte ki Macron elnök, miután elődjét, Francois Bayrout az önmaga által kért bizalmi szavazáson a képviselők megbuktatták a tervezett 44 milliárd eurós költségvetési megtakarítási csomag miatt.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Alain Jocard

Emmanuel Macron megkapaszkodhat az utolsó szalmaszálban

A két nappal ezelőtt lemondott francia miniszterelnök, Sébastien Lecornu szerint a Nemzetgyűlés "feloszlatásának perspektívája távolodik", miután a politikai válság megoldása érdekében megkeresett pártok hajlandónak tűnnek arra, hogy megállapodjanak a jövő évi költségvetésről.

"Mindenki egyetért abban, hogy a költségvetési hiánycélt 5 százalék alá kell vinni (...), vagyis 2026-ra 4,7 és 5 százalék között kell lennie" - tette hozzá az ügyvivő kormányfő szerdán elmondott rövid nyilatkozatában.

Franciaország GDP-arányosan 4,7 százalékos deficittel számolt jövőre.

Sébastien Lecornu azelőtt nyilatkozott, hogy fogadta a szocialisták képviselőit, akik egy baloldali miniszterelnök kinevezését és a 2023-ban kihirdetett nyugdíjreform felfüggesztését követelik a kormány támogatásáért cserébe. Ez viszont a kormányt eddig támogató jobbközép Köztársaságiaknak és a centrista Horizontok nevű pártnak mindeddig "vörös vonalat" jelentett.

A szeptember 9-én kinevezett kormányfő alig 14 órával azután jelentette be hétfő reggel a lemondását, hogy megalakította az új kormányt. Az 1958-ban kezdődött V. köztársaság történetében ő a legrövidebb ideig hivatalban maradt miniszterelnök.

Lemondásakor Lecornu arra hivatkozott, hogy a pártok különböző követelései miatt "már nem teljesülnek a feltételek" ahhoz, hogy posztján maradjon. A döntés példátlan politikai válságba sodorta Franciaországot, és kiélezte a befektetők aggodalmait az ország politikai és költségvetési helyzetével kapcsolatban.

Emmanuel Macron államfő megbízta hétfőn az e pillanatban ügyvivőként tevékenykedő miniszterelnököt, hogy tegyen egy utolsó kísérletet, és "szerda estig folytasson tárgyalásokat az ország érdekében egy cselekvési és stabilitási platform létrehozásáról", azaz a kormánykoalíció egyben tartásáról.

A köztársasági elnök környezete jelezte, hogy Emmanuel Macron "kész vállalni a felelősséget" abban az esetben, ha Sébastien Lecornu újabb kudarcot vall a tárgyalásokon. Miután a lemondás lehetőségét Emmanuel Macron korábban kizárta, elemzők szerint ezzel azt üzente, hogy nem zárja ki előrehozott választás kiírását.

A tavaly nyári előrehozott választások nyomán a Nemzetgyűlés háromosztatúvá vált 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatták a kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a választásokon élen végzett, s a miniszterelnöki széket azóta is követelő baloldali pártok és a Marine Le Pen által fémjeleztett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.

A felmérések azt mutatják, hogy ha vasárnap rendeznének választásokat, az erőviszonyok nem változnának jelentős mértékben, s egyetlen tömb sem tudná megszerezni az abszolút többséget.

Lecornu - aki a harmadik miniszterelnök a 2024 nyarán tartott előrehozott választások óta és az ötödik Emmanuel Macron 2022-es újraválasztása óta - kedden a kormányt eddig támogató pártokkal egyeztetett, szerdán a szocialistákat, a Zöldeket és a kommunistákat fogadja.

Sébastien Lecornu szerda este televíziós interjút ad, miután ismertette az államfővel a tárgyalások eredményeit.

A radikális baloldali Engedetlen Franciaország nem vesz részt az egyeztetéseken, míg a Nemzeti Tömörülés vezetője, Jordan Bardella és frakcióvezetője, Marine Le Pen nem fogadták el a miniszterelnök meghívását.

Marine Le Pen szerdán jelezte, hogy a pártja minden új kormányt meg fog buktatni a Nemzetgyűlésben, és ismételten azt javasolta Emmanuel Macronnak, hogy írjon ki előhozott választásokat vagy pedig mondjon le.

"Mindent megakadályozok. Most már elég volt. Túl sokáig tartott a móka" - fogalmazott. A Nemzetgyűlés "feloszlatását várom vagy (elnöki) lemondást, az is megfelelne nekem" - tette hozzá.

Ezzel egyidőben az Engedetlen Franciaország képviselőházi vezetője, Mathilde Panot is jelezte, hogy a frakciója "megbuktat minden olyan kormányt, amely folytatja a macroni politikát". Ez azt jelenti, hogy a radikális baloldal egy szocialista vezetésű vagy támogatású kormánynak sem adna bizalmat, amennyiben Emmanuel Macron marad az államfő.

A nyomás hétfő óta egyre nagyobb Emmanuel Macronon, miután a hozzá legközelebb álló politikusok is nyíltan bírálják a politikai döntéseit. Egyik volt miniszterelnöke, a Horizontokat vezető Édouard Philippe (2017-2020) pedig kedden "rendezett" és "méltóságteljes" lemondásra szólította fel Emmanuel Macront néhány hónapon belül, "miután a költségvetést elfogadta" a parlament.

Az Odoxa-Backbone közvéleménykutató intézet felmérése szerint, amelyet a Le Figaro című napilap számára készített hétfőn, a franciák 57 százaléka "teljes mértékben felelősnek" tartja a köztársasági elnököt a miniszterelnöke lemondásáért, és 70 százalékuk támogatná az elnök lemondását is.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszol. Tartson velünk percről percre!

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×