Infostart.hu
eur:
387.73
usd:
329.37
bux:
0
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás

A magyar kormány visszaszól Brüsszelnek

A kormány hétfőn küldi el a választ az Európai Bizottságnak a külföldről támogatott civil szervezetek ügyében, illetve a külföldi egyetemekkel kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárásra.

Úgy tűnik, mintha Brüsszel tovább szeretné élezni a feszültségeket, és nem a megoldást keresné magyar ügyekben – nyilatkozta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szombaton az Origónak. A kormány ma küldi el a választ az Európai Bizottságnak a külföldről támogatott civil szervezetek ügyében, illetve a külföldi egyetemekkel kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárásra. A kormány sérelmezi, hogy a legutóbbi öt ügyben csupán egy hónapot adott a testület arra, hogy a kabinet válaszoljon, szemben a korábbi, bevett gyakorlattal, amikor két hónap állt rendelkezésre. Ezzel az államtitkár szerint sérült a védelemhez való jog, mert máskor van lehetőség személyes egyeztetésre. Hangsúlyozta, ezek a rövidítések azt vetítik előre, hogy az álláspontok távol vannak és minél előbb bírósági szakaszba akarják juttatni az ügyeket.

A külföldről támogatott szervezetek ügyében az államtitkár szerint észszerű ellenérvet nem tudott a bizottság bemutatni,

a Velencei Bizottság pedig teljesen legitimnek minősítette a kormány lépését.

Hozzáfűzte, hogy a bizottság érvelésével szemben a nyár elején elfogadott törvény semmilyen módon nem szabályozta újra az egyesülésre vonatkozó részeket. Ebből is látszik, csak arra összpontosítanak, hogy mibe lehet belekötni – fogalmazott az államtitkár.

Völner Pál úgy vélekedett, hogy mostanra helyrebillentek a dolgok, az unió elismerte, és a Velencei Bizottság is megállapította állásfoglalásában, hogy a felsőoktatás szabályozása nemzeti hatáskörbe tartozik. A válaszlevél elküldése után az államtitkár, ha „jogászfejjel” gondolkodna arra számít, hogy tudomásul veszik a magyar kormány álláspontját. A politikai hadjárat folytatódása esetén azonban újabb levélváltás után a bíróság elé kerül az ügy.

Megjegyezte: ezekben az ügyekben konkrét sérelmet nem sikerült meghatároznia a bizottságnak, így meglehetősen gyenge a muníció, de ez egy koncepciós eljárásban nem számít.

A Velencei Bizottságban is szép számban vannak Soros György által pénzelt emberek, és amit a gazda mond, azt kell csinálni, és meg kell találni hozzá a jogi magyarázatot – jelentette ki Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

A bizottság csupán tanácsadó testület, a felsőoktatás szabályozása pedig nemzeti kérdés – tette hozzá a politikus.

Kósa Lajos hangsúlyozta: abszurd, hogy a bizottság szerint a Közép-európai Egyetemre nem kellene vonatkoznia a magyar felsőoktatási törvénynek - idézi Kósát a Magyar Idők. „A törvényeknek mindenkire vonatkoznia kell, még Soros Györgyre is” – mondta. Hozzátette: a felsőoktatás szabályozása állami hatáskör, az új törvényt mindenki komolyan vette, a Magyarországon működő másik amerikai intézménnyel meg is született a megállapodás.

A migrációval kapcsolatban Kósa Lajos azt mondta, tudni lehetett, hogy nyáron fokozódni fog a nyomás, és most már nem kevés pénzért emberiességi okokra hivatkozva a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) is segítik őket, ami a frakcióvezető szerint álságos álláspont. Jelezte, hogy az európai közvélemény is megfordult ebben a témában, az olaszok pedig maffiaszerű tevékenységnek titulálva mindezt, sokkal szigorúbb feltételeket szabtak az NGO-knak, mint amit a magyar civiltörvény előír. A magyar baloldal is migrációpárti, s azt akarják, hogy migránsok áramoljanak Európába. Maradjon mindenki otthon, a segítséget kell odavinni – javasolta Kósa Lajos.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump már látja a békemegállapodást

Donald Trump már látja a békemegállapodást

Donald Trump szerint az ukrajnai háború lezárásáról szóló tárgyalások végső szakaszában járnak. Az amerikai elnök erről Volodimir Zelenszkij társaságában beszélt, amikor floridai rezindenciáján fogadta az ukrán államfőt vasárnap.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×