eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay

Az Alapjogokért Központ szerint válságban van az unió, a továbbiakra négyféle forgatókönyv van

A föderális és a szuvenerista alapelvek egyre markánsabban jelennek meg és a szembefeszülő politikai akaratok kioltják a közös fellépés lehetőségét – fogalmazott Fricz Tamás az Alapjogokért Központ Európai Unió múltjával, jelenével és jövőjével foglalkozó projektjének negyedik és egyben befejező résztanulmányát bemutató budapesti rendezvényen.

Fricz Tamás, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója a tanulmányában az Európai Unió mint sajátos államszövetség történetét kifejezetten a hatalmi, döntési viszonyok alapján vizsgálta. Felidézte: habár a főként föderalista és globalista személyekből álló alapítók az Európai Egyesült Államok, mint nemzetek feletti szervezet létrejöttét szorgalmazták, ezt az elképzelést a tagállamok már az 1951-től megalakult Európai Szén- és Acélközösség megalakulásakor ellensúlyozták egy kormányközi intézmény, a Miniszterek Tanácsa létrehozásával.

1957-től a közös piac megteremtésekor egy időre lekerült a napirendről a szupranacionalizmus gondolata és a szuverén tagállamok közti gazdasági együttműködésre koncentráltak a tagállamok – hangsúlyozta a politológus. Az 1980-as évek közepén azonban újra felerősödött a föderális koncepció, amely elvezetett az Európai Unió létrejöttéhez, majd a konszenzus helyett a többségi döntések bővítését lehetővé tévő 2009-es Lisszaboni szerződéshez. A többségi döntések a tagállami szuverenitást gyengítik – tette hozzá.

Fricz Tamás szerint

kezdetektől a föderális és a szuverenista nézetek ütközése határozza meg a leginkább az uniót.

Ez a konfliktus azonban 2015-től, a migráció felerősödésével hangsúlyosabbá vált, amikor a hagyományos régi tagállamok azt kezdték szorgalmazni, hogy az Európai Uniónak el kellene indulnia az Európai Egyesült Államok megalakítása felé. Emellé egy globális pénzügyi elit is csatlakozott és külön megemlítette Soros György nevét, aki ezt szorgalmazza. Velük szemben – elsősorban a visegrádi országok részéről – egyre markánsabban jelenik meg az a gondolat, hogy az uniónak erős tagállamokra kell épülnie – fogalmazott.

A föderalista és a szuverenista ellentét

sok más törésvonalat is felerősített, így a multikulturalizmus és a keresztény nemzeti kultúra közötti ellentétet is

– folytatta Fricz Tamás. Olyan kiéleződött konfliktusok jelentek meg, amelyekben a régi megoldási technikák nem működnek, mert homlokegyenest eltérő működési koncepciók állnak szemben egymással.

A politológus szerint a jelenlegi helyzetből

négyféle kiút lehetséges.

Az első opció az, hogy többségbe kerül a közép-európai államok ellenállásának letörését célzó nézet. Ez leginkább akkor valósulhat meg, ha az Európai Néppárt csatlakozik a globalista-föderalista politikai családokhoz – emelte ki. Hozzátette: ha ez a nézet lesz többségben az Európai Unióban, akkor egyre több szankciót alkalmazhatnak a velük szemben álló "két legrenitensebb" országgal, Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy meddig érdemes fenntartani az uniós tagságot – jegyezte meg

Második verziónak Fricz Tamás azt nevezte, hogy megmarad a jelenlegi

"húzd meg-ereszd meg állapot",

vagyis sem a föderalisták, sem a szuverenisták irányába nem dől el a helyzet. Ebben az esetben még sokáig el lehet lavírozni a politológus szerint, ám ez a forgatókönyv veszélyezteti az EU hatékonyságát.

Harmadik opciónak a szuverenista elv megerősödését tartja Fricz Tamás. Szerinte ilyen lehetne a V4-ek és a velük szövetséges országok megerősödése, amelyek bizonyos kérdésekben – például bevándorlás, jogállamiság, globalizáció –

önálló döntéseket akarnak hozni akár az uniós többség ellenére is,

vagyis egy folyamatosan blokkoló kisebbséget alkotnának. Ez egy laza államszövetség felé lökhetné az uniót, visszahozva a közös piac időszakát, de még az akkorihoz képest is kevesebb kötőerővel a tagállamok között. A politológus ezt tartaná a legoptimálisabb iránynak.

Negyedik lehetőségnek egy, általa katasztrófaopciónak nevezett lehetőséget vázolt fel: ez akkor következne be, ha tartósan eltérő politikát követnének a tagállamok, ezáltal külön szövetségekbe tömörülnének. Ez akár korábbi szövetségek újraéledését is jelenthetné, és példaként említette az 1952-ben létrehozott Északi Szövetséget, vagy a Benelux államokat. Ez a struktúra az Európai Unió lassú feloldódását jelentené – értékelte végezetül.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×