Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Aáry-Tamás Lajos oktatási jogok biztosa a meghallgatásán, az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának ülésén 2013. május 13-án.
Nyitókép: MTI/Földi Imre

Óva inti a kormányt az oktatási ombudsman a felvételi szigorításától

A 2020-tól a felsőoktatási felvételi mellé kötelezően előírt nyelvvizsgára vonatkozó jogszabály túl szigorú, ha érvényben marad, az nemcsak a hallgatók, hanem egyes szakok, szakmák és intézmények számára is súlyos következménnyel járhat - vélekedett az oktatási jogok biztosa a parlamenti meghallgatása után.

Aáry-Tamás Lajos az InfoRádióban elmondta, hogy a köznevelés területén a testi fenyítéses panaszok száma nem csökken, míg a szóbeli bántalmazások száma kifejezetten nőtt. Emelkedett az óvodáktól érkező panaszok száma, és a fogyatékos vagy sajátos nevelési igényű gyerekek esetében is jelentős növekedés volt a panaszok számában.

Az oktatási jogok biztosa szerint a felsőoktatás területén a legizgalmasabb vita a 2020-as érettségi-felvételi rendszerről folyik, és úgy látja, hogy nagyon sok diákot hátrányosan fog érinteni az a kettős rendelkezés, hogy a felvételihez középfokú nyelvvizsga és legalább egy emelt szintű érettségi kell majd. Szerinte a következő felvételi idején nagyon sokan nem fogják tudni ezt meglépni.

"Számos csoportnál azt látjuk, hogy ez reménytelen.

A pedagógusjelöltek fele nem rendelkezett az elmúlt három-öt évben ilyen kettős feltétellel, a mérnökhallgatóknál ez hatvan százalék, az agrárképzésben 74 százalék" - mondta Aáry-Tamás Lajos, de hozzátette, a meghallgatásán épp arról beszéltek, hogy mit tud tenni a törvényhozás, hogyan lehet a kormányzattal párbeszédet folytatni, hogy módosítást lehessen elérni az ügyben.

"Ez a nagyon szigorú szabály túllő azon a célon, amelyet a jogalkotó tervezett,

és érdemes erről vitát folytatni. Miért kell nyelvvizsga, amikor a diákok 15 éve kötelezően nyelvi érettségi vizsgát tesznek? Nem vagyunk elkésve, de egy-két hónapon belül dűlőre kellene vinni ezt a kérdést" - mondta a biztos. Arról is beszélt, hogy készült már több módosítási javaslat, de a döntés még várat magára.

A kormányzat sok helyről kap jelzést, hogy súlyos gond lehet. Ha a pedagógusképzést megfelezzük, akkor a közoktatásunk kerül nagy bajba, pedig most is van gond az utánpótlással. Az agrárképzést nem lehet szakember nélkül hagyni. A vidéki, kisebb egyetemek is tiltakoznak - sorolta a panaszforrásokat.

"A nyelvtudás álljon rendelkezésre, de

ne egy magáncég által kiadott bizonyítványt fogadjunk el az állami felsőoktatásban, hanem elégedjünk meg a közoktatásból érkező érettségivel is"

- javasolja Aáry-Tamás Lajos.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 5. 21:40
×
×
×
×