Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Barassó Bianka (b) és Ilyés Emma Vertigóval, a négyéves amerikai minilóval ismerkedik a speciális lovasterápia bemutatóján a Bethesda Gyermekkórház rehabilitációs osztályán 2018. december 13-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Megvan, hogy lehetne a kórházban is tanulni

Jelenleg nincs sem megfelelő jogi szabályozás, sem egységes eljárásrend a kórházban kezelt vagy a tartósan otthon ápolt tanulók oktatására vonatkozóan, de az alapvető jogok biztosának kezdeményezésére az oktatásért felelős tárcának készítenie kellene egyet.

Komoly hiányosságokat talált több hónapnyi vizsgálódás után az alapvető jogok biztosa a hosszas kórházi kezelésben részt vevő, vagy tartósan beteg gyerekek oktatása terén - írta a Magyar Nemzet. Kozma Ákos jelentése kitér arra, bár a köznevelési törvényben szerepel, hogy ezeknek a diákoknak is joguk van a tanuláshoz, illetve hogy az iskolák heti tíz órát fordíthatnak a tartós betegség miatt magántanulói státusba kerülő gyerekek egyéni felkészítésére,

de erre nincs költségvetési forrás. Még azt sem rögzíti jogszabály, hogy pontosan ki számít tartós gyógykezelés alatt állónak.

Az ombudsmani vizsgálat szerint szükség lenne egy önálló kórházpedagógusi munkakör létrehozására, mivel az érintetteket jelenleg nem egyforma státusban foglalkoztatják, és a pedagógus-életpálya minősítési kritériumai sem alkalmazhatók megfelelően rájuk. A tanárok egy része az iskola, míg mások az egészségügyi intézmény alkalmazásában állnak, vannak alapítványi munkatársak is. Ráadásul az oktatók ráadásul nem is mindig adhatnak osztályzatokat, ilyenkor pedig az év közbeni értékelés hiánya akadálya lehet a diák magasabb évfolyamba lépésének. Főleg, ha a gyermek nincs olyan állapotban, hogy elmenjen osztályozóvizsgát tenni.

A kórházi tanítás leginkább az általános iskolások esetén működik, középiskolai szinten szaktanár hiány van, de az óvodás korúak fejlesztésével is kevesen foglalkoznak.

Az EMMI adatai szerint jelenleg 507 iskola érintett a feladatellátásban, vagyis ennyi intézménynek van tartós beteg tanulója.

A lapnak nyilatkozó Tóthné Almássy Monika, a Kórházsuli Alapítvány vezetője szerint országszerte legfeljebb ötvenen látják el ezt a feladatot - a budapesti gyermekkórházakban, gyermekosztályokon 25 kórházpedagógus dolgozik, vidéken pedig jórészt csak a megyei kórházakban vannak pedagógusok. Becslések szerint a segítségükre szoruló gyerekek száma bőven ezer fölött van.

A jelentés szerint az ombudsman kezdeményezte, hogy az emberi erőforrások minisztere jogszabályban határozza meg a tartós betegként oktatásra jogosultak körét, továbbá tisztázza, hogy a tartós gyógykezelésben részesülő gyerekek milyen módon teljesíthetik egyéni munkarendben a tankötelezettségüket.

Továbbá azt is, hogy a miniszter mérje fel az érintett gyerekek oktatásához rendelkezésre álló személyi, illetve tárgyi feltételrendszert, és ennek alapján tegye meg a szükséges intézkedéseket.

Emellett az ombudsman szorgalmazza a speciális kórház-pedagógiai képzés feltételeinek megteremtését is, és országosan egységes szakmai feladatellátás létrehozását várja. A biztos kérte a vizsgálat során megkeresett kórházak igazgatóit is, hogy alkossanak belső szabályzatot az iskolai szolgáltatások igénybevételéről, az ilyen típusú oktatási együttműködésekről.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×