Infostart.hu
eur:
379.31
usd:
321.4
bux:
133008.32
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Magyar katonák Litvániában a siauliai repülőbázison 2019. augusztus 13-án. A Magyar Honvédség május 2-án hivatalosan is átvette a három balti állam légterének védelmét ellátó baltikumi légi rendészeti, Baltic Air Policing (BAP) szolgálatot. Ez a második alkalom, hogy a térségben magyar Gripen vadászgépek állnak készültségben.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

Régi-új feladatot kap a NATO-tól Magyarország 2022-ben

Vissza kell menni a baltikumba, oda, ahol most is van csaknem 100 magyar katona.

Ismét Magyarország adja 2022-től a balti légtérvédelmi misszió egyik erejét - közölte Szijjártó Péter az MTI-vel kedden a litvániai Siauliai légi bázisról telefonon.

A külgazdasági és külügyminiszter abból az alkalomból tartózkodott a támaszponton, hogy idén májustól augusztus végéig Magyarország látja el a balti légtér védelmét. A küldetésben 92 magyar katona, köztük 7 pilóta és négy Jas-39 Gripen gép teljesít szolgálatot.

A három balti országnak - Észtországnak, Lettországnak és Litvániának - nincs önálló légiereje, ezért légterületüket rendszeresen a NATO-tagországok légiereje védi.

Szijjártó Péter elmondta: "Akárhol járunk a világban, ahol magyarok vállalnak szerepet nemzetközi missziókban, a helyiek a legnagyobb elismeréssel beszélnek a magyar honvédek teljesítményéről".

Litvániában Linas Linkevicius külügyminiszter és Vytautas Umbrasas helyettes védelmi miniszter személyesen mondott köszönetet a magyar katonáknak a védelmi misszió teljesítéséért.

Szijjártó Péter szólt arról is, hogy

jelenleg mintegy ezer magyar katona teljesít szolgálatot az ország határain túl, különböző nemzetközi missziókban, a NATO, az Európai Unió vagy az ENSZ kötelékében.

Ezt a létszámot az elkövetkező hónapokban Koszovóban 130, Afganisztánban 70 fővel növelik meg a NATO-erőkben, emellett az ENSZ libanoni missziójába 60 magyar katonát küldenek.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarország, megbízható szövetségesként már az idén teljesítette azt a NATO-elvárást, hogy a honvédelmi költségvetés 20 százalékát fejlesztésekre fordítsa, és a 2024-es határidő előtt el fogja érni azt is, hogy

a GDP 2 százalékát védelmi kiadásokra költse.

Szijjártó Péter beszámolt arról, hogy a litvániai bázison szolgálatot teljesítő 92 katona kiválóan tette dolgát az elmúlt négy hónapban. A hét pilóta összesen 43 éles riasztásban vett részt, mindegyik esetben sikeresen megvédték a balti országok légterét, szuverenitását, és hozzájárultak ahhoz, hogy a NATO továbbra is a legsikeresebb és a legerősebb szövetség legyen a világban.

A magyar pilóták 456 órát töltöttek a levegőben négy hónap alatt.

A miniszter bejelentette: döntés született arról, hogy 2022-ben a magyar katonák és a Gripenek visszatérnek Litvániába, és abban az évben - szeptembertől négy hónapig - újra Magyarország adja a balti légtérvédelmi misszió egyik erejét.

Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

A Portfolio Checklist szerdai adásában Dr. Dank Magdolnával, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójával a rákellenes világnap alkalmából beszélgettünk. A professzor asszonyt a legújabb terápiákról, a fiatal generációk egyre nagyobb érintettségéről, valamint arról is kérdeztük, hogy a három legtöbb halálos áldozatot követelő ráktípus esetében mire lenne szükség, hogy javulás következzen be. (A megszólalás 14:40-nél indul.) A műsor másik részében a magyar költségvetést terhelő kamatkiadásokkal foglalkoztunk, amelyek összege immár jóval meghaladja a négyezer milliárd forintot és így jelentősen hozzájárul az idén 5% felett várható deficithez. Az ide vezető útról, a következményekről kérdeztük Beke Károlyt, a Portfolio elemzőjét, aki arra is kitért, hogy mikor enyhülhet a költségvetésre ilyen irányból nehezedő nyomás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×