Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Vízsugárral köszöntik a Magyar Honvédség a balti országok légterét négy hónapon át védő, most hazaérkező katonáinak repülőgépét a Liszt Ferenc-repülőtéren 2019. szeptember 4-én. A magyar katonák a három balti állam légterének védelmét ellátó baltikumi légi rendészeti, a Baltic Air Policing (BAP) szolgálatot látták el májustól a nyár végéig, 2015 óta már másodszor, 96 emberrel és 4 JAS 39-es Gripennel a litvániai Siauliai repülőbázisán.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Ünnepi fogadtatás járt a hazatérő magyar katonáknak

Hazatértek a magyar katonák szerdán Litvániából, ahol négy hónapon át a balti országok légterét védték.

A katonákat Mihócza Zoltán, a Magyar Honvédség Parancsnokságának törzsfőnöke és Ugrik Csaba, a Magyar Honvédség Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegységének parancsnoka köszöntötte Budapesten.

Mihócza Zoltán felidézte: a Magyar Honvédség 2015 után most másodszor teljesítette a balti missziót, amely során a három balti ország - Litvánia, Lettország és Észtország - légtérrendészeti feladatait végezte. A Magyar Honvédség négyhónapos balti misszióját a magyar légierő JAS 39-es Gripenjeivel látta el, támogatva a spanyol és az angol bajtársakat.

A törzsfőnök úgy fogalmazott: "ismét öregbíteni tudtuk azt a hírnevet, amit magyar katona kivívott nagyvilágban: eseménymentesen, kiválóan hajtották végre ezt a feladatot".

Budapest, 2019. szeptember 4.
A Magyar Honvédség a balti országok légterét négy hónapon át védő, most hazaérkező katonái a Liszt Ferenc-repülőtéren 2019. szeptember 4-én. A magyar katonák a három balti állam légterének védelmét ellátó baltikumi légi rendészeti, a Baltic Air Policing (BAP) szolgálatot látták el májustól a nyár végéig, 2015 óta már másodszor, 96 emberrel és 4 JAS 39-es Gripennel a litvániai Siauliai repülőbázisán.
MTI/Illyés Tibor
A Magyar Honvédség májustól a nyár végéig 96 emberrel és 4 JAS 39-es Gripennel látta el a szolgálatot a litvániai Siauliai repülőbázison. (MTI/Illyés Tibor)

Ugrik Csaba, a balti alegység parancsnoka ugyancsak elismerően szólt a magyar katonák teljesítményéről. Elmondta: a négy hónap alatt 544 óra repülési időt hajtottak végre a magyar katonák. Ezalatt a Balti-tenger fölött 50 éles riasztásuk volt, s valamennyi alkalommal sikeresen végrehajtották a gépek azonosítását.

Kilián Nándor, a Magyar Honvédség Parancsnokságának légierő haderőnem szemlélője hozzátette: az élet nem áll meg, repülőgépeik már vissza is települtek Pápára. A kiképzés, készültségadás folytatódik Magyarországon.

Amint befejeződik a kecskeméti repülőtér felújítása, a repülőszázadok visszatelepülnek, ahol megújult környezetben folytatják majd tevékenységüket.

A Magyar Honvédség májustól a nyár végéig 96 emberrel és 4 JAS 39-es Gripennel látta el a szolgálatot a litvániai Siauliai repülőbázison. A balti légtérvédelem során feladatuk egyebek mellett az volt, hogy azon repülőket azonosítsák, amelyek nem adták le repülési tervüket, nem tartották a kapcsolatot az illetékes repülésirányítással, illetve nem működtetnek a gépen válaszjeladót. A magyar Gripenek feladata volt az is, hogy a Baltikumban állomásozó erőknek támogatást biztosítsanak, s általában jelenlétükkel erősítsék a helyi lakosság biztonságérzetét.

Magyarország 2022-ben ismét részt vesz majd a balti légtérvédelemben.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×