A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint a visegrádi négyek mezőnyében szinte minden, az egészségügyet leíró mutatót tekintve az utolsó helyen állunk. A kiadvány az OECD, az Eurostat és a KSH statisztikáira támaszkodva értékeli az elmúlt 15-20 évben zajló változásokat, ezt a Népszava ismerteti.

A dokumentum szerint az átlagos magyarnak a születéskor várható élettartama az elmúlt 17 évben négy és fél évvel nőtt, de még ezzel együtt is öt évvel rövidebb életre számíthat, mint az EU-s átlag, és a V4-ek között is a legkevesebbre.

A 15 évesnél idősebbek 59 százalékának van orvos által diagnosztizált krónikus betegsége.

• Harmadukat magasvérnyomással,
• ötödüket derék- vagy hátfájással,
• csaknem ugyanennyi embert ízületi kopással kezelnek.
• Minden nyolcadik allergiával, magas koleszterinszinttel, valamint nyakfájdalommal jár orvoshoz.
• Minden nyolcadikat, illetve kilencediket pedig szívritmus zavarral vagy cukorbetegséggel kezelnek.

A halálozási statisztikákban a keringési-, az emésztőszerv rendszerrel összefüggő, valamint a daganatos betegségeket és az öngyilkosságokat illetően is itthon a legrosszabb a helyzet.

Az állam 2016-ban 2003-hoz viszonyítva reálértékben mintegy 13 százalékkal költött kevesebbet az egészségügyre, míg a magánkiadások 6 százalékkal nőttek.

Az átlagos magyar évente 55 ezer forintot költött egészségügyre. A lakosság az ellátások harmadát fizeti zsebből.

Ezzel a V4-ek országai közül a magyarok járulnak hozzá a legtöbbel az egészségügyi szolgáltatások költségeihez.