Röviddel az európai parlamenti választások előtt került sor a két vezető találkozására. Felmerül a kérdés: akart-e üzenni az időponttal az amerikai adminisztráció? Magyarics Tamás emlékeztetett: ezek a találkozók hosszú egyeztetést igényelnek, a résztvevők napirendjét és a megbeszélések témáit is egyeztetni kell, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy nem pont két héttel az EP-választások elé akarták időzíteni.

"Egy olyan interpretáció is létezik, amely szerint

Donald Trump üzenetet kívánt küldeni az európai vezetőknek, hogy ő Európában azt a fajta politikát tartja célravezetőnek - és egy-két esetben ezt ki is mondta -, amelyet Orbán Viktor folytat.

Ilyen politika a többi között a migráció kezelése, valamint az országok szuverenitásának elsőbbsége a szupranacionális szervezetekkel szemben. Elképzelhető tehát egy olyasfajta üzenet, hogy az Egyesült Államok vezetése olyan alapon képzeli el, hogy a migrációt erősen szabályozzák és a nemzetállamok szerepébe nem nyúlnak bele" - mondta Magyarics Tamás.

Kiemelte, hogy itt nemcsak Magyarországról van szó - hiszen Trump annak idején azt mondta, ő Mr. Brexit - vagyis a britek kiválása is részben azért történt, mert jelentős részük nem volt teljesen elégedett a föderalizmus irányába vezető úttal, amit elsősorban a nyugat-európaiak ambicionálnak.

A brexit és az előre hozott választások

Az Európai Parlamenti választások kevésbé mozgatják meg az embereket az Egyesült Királyságban, mint egy esetleges előrehozott parlamenti választás, mert közvetlenebbül tapasztalják a bőrükön azt, hogy mi történik a brit parlamentben akkor, amikor az ország az EU tagja – fogalmazott Magyarics Tamás.

Egy előrehozott brit parlamenti választásnál akár át is rendeződhet a jelenlegi EP-s mandátummegoszlás,

az utolsó brit mandátumbecslés szerint ugyanis a nemrég alakult Brexit párt a szavazatok 34 százalékára számíthat a brit EP-választásokon. A szakértő szerint Nigel Farage pártja szinte senkit nem támogatna a mostani csúcsjelöltek közül.

"Sem Frans Timmermanst, az EB első alelnökét, sem Manfred Webert, az Európai Néppárt EB-csúcsjelöltjét - talán Michel Barnier, az Európai Bizottság jelenlegi brexitügyi főtárgyalója lehet az, akit inkább elfogadnának - vélekedett az ELTE tanára.

Nigel Farage-nak júliustól októberig, 3-4 hónap alatt hosszú ideje nem maradna rombolásra az október végi végső kilépési határidőig -- vélekedett a külpolitikai szakértő, különösen az európai unió általános döntéshozatali ütemét ismerve.

Magyarics Tamás megjegyezte, az euroszkeptikusok, vagy akik ellenzik az adott személynek a bizottsági vezető posztra történő jelölését, nem tudnak majd blokkoló kisebbséget létrehozni, mert a nagy pártok megegyeznek egymással a vezető posztok betöltésében.