Infostart.hu
eur:
378.42
usd:
321.41
bux:
124714.69
2026. február 25. szerda Géza
Nyitókép: InfoRádió/Németh Zoltán

A legismertebb szóbeszédek az esti EB-csúcsjelölti vita előtt

Ma késő este lesz az európai pártcsaládok által az Európai Bizottság élére javasolt csúcsjelöltek vitája az Európai Parlamentben, Brüsszelben.

A másfél órás vitát az Európai Parlament plenáris üléstermében tartják este 9 órától. A nyitóbeszédek sorrendjét sorshúzással döntötték el. A jelöltek az alábbi sorrendben szólalnak fel: Nico Cué, az Európai Baloldal, Ska Keller, az Európai Zöldek Pártja, Jan Zahradil, a Konzervatívok és Reformerek Európai Szövetsége, Margrethe Vestager, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért, Manfred Weber, az Európai Néppárt, valamint Frans Timmermans, az Európai Szocialisták Pártja jelöltje.

A vitán először a migráció és a fiatalok foglalkoztatása kerül majd terítékre. A témák között szerepel egyebek mellett a környezetvédelem, a klímaváltozás, az adózás, a demokrácia és a nemzetközi kereskedelem. Az eseményt három, a Eurovision által kiválasztott újságíró vezeti. A 23 nyelven sugárzott vitát élőben közvetíti a Eurovision (EBU) és a Europe by Satellite (EbS).

Az elmúlt hetekben több vita is volt már, de leginkább a két legnagyobb pártcsalád politikusa között. Most először, és várhatóan utoljára fordul elő, hogy a jövő heti választás előtt az összes parlamenti politikai szervezet képviselője ütközteti a véleményét.

A csúcsjelöltek rendszerét öt évvel ezelőtt alkalmazták először. Ennek lényege, hogy az EP-választások eredményei alapján választja meg a parlament azt a listavezető csúcsjelöltet az Európai Bizottság elnökének, aki a legtöbb támogatást tudta megszerezni a választásokon, majd az EP-ben. Ugyanakkor csavar a történetben, hogy szűk két hét múlva, tehát május 28-án kedden összeül az Európai Tanács (az uniós állam és kormányfők), és ők tesznek majd javaslatot többek között a bizottsági elnök személyére is.

Nagyon sok minden függ a Hollandiában és az Egyesült Királyságban már jövő hét csütörtökön elkezdődő választások kimenetelétől.

Ugyanis az sem kizárt, hogy mégsem a mostani csúcsjelöltek közül kerül ki a bizottság elnöke.

Orbán Viktor magyar kormányfő nemrégiben az összes kandidálót alkalmatlannak nevezte arra, hogy vezesse az Európai Bizottságot. Itt Brüsszelben felvetődött a brexitügyi főtárgyaló, a francia Michel Barnier neve is, akit adott esetben még Emmanuel Macron francia elnök is ajánlana. De a dán versenyjogi biztost is alkalmasnak találnák, aki a liberálisok csúcsjelöltje, viszont országa kormánya valószínűleg nem támogatja. És tartja magát az a szcenárió is, hogy Angela Merkel német kancellár is európai pályára készül: bizottsági vagy tanácsi elnöknek. De ezek még csak szóbeszédek. Tehát

nemcsak a szlogenek szintjén, de valóban sorsdöntőnek ígérkezik ezúttal az EP-választás.

A jogi folyamat összetett

Miután a választás eredménye a tagállamokban jogerőre emelkedett, várhatóan július 2-án tartják az új EP alakuló ülését, ekkor választják meg az EP elnökét, a 14 alelnököt és az 5 questort (ők felelősek a képviselőket érintő adminisztratív és pénzügyekért).

Az Európai Tanács elnöke ezt követően konzultál az Európai Parlementtel az Európai Bizottság lehetséges elnökjelöltjéről, figyelembe véve az EP-választás eredményét. A konzultáció után a tanács elnöke javaslatot tesz a bizottsági elnök személyére az Európai Tanácsban, az állam- és kormányfők pedig minősített többséggel döntenek arról, kit javasoljanak bizottsági elnökjelöltnek.

Ezt követően - a tanács javaslatára - várhatóan júliusban az Európai Parlament megválasztja az Európai Bizottság elnökét a tagok többségének szavazatával.

Az elnökké választáshoz 376 voks szükséges.

Augusztus-szeptember környékén a tagállamok az Európai Bizottság új elnökével együttműködve javaslatot tesznek a bizottság tagjainak személyére, az EP szakbizottságai pedig meghallgatják a biztosjelölteket.

A magyar biztosjelölt Trócsányi László igazságügyi miniszter.

Előreláthatóan októberben vagy novemberben szavaz az EP az új Európai Bizottságról, majd beiktatják a testületet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Újabb napot csúszik a Barátság kőolajvezeték újraindítása, Ursula von der Leyen is megszólalt

Ismét későbbre, február 26-ra halasztotta az ukrán fél a Barátság kőolajvezeték újraindításának időpontját – közölte a szlovák gazdasági minisztérium. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra kérte Volodimir Zelenszkijt, hogy gyorsítsa fel az orosz támadás során megrongálódott Barátság vezeték javítási munkáit.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×