Az MTA kutatóhálózata teljesítménye kiváló, a ráfordított támogatás és a publikációs teljesítmény összefüggése alapján Európában a legjobbak közé tartozik, teljesítménye kiváló, számos olyan alkotóműhellyel rendelkezik, amelyek a világ élvonalába tartoznak, és nemzeti kincsnek tekinthetők. A hálózat gyökeres átalakítására ezért nincs szükség - ez áll a Magyar Tudományos Akadémia honlapján a közös átvilágítás után.

Ezt kommentálva Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, nem nagyon állhat más, mivel a Magyar Tudományos Akadémia nem nagyon akarja átalakítani kutatóintézeti hálózatát.

"Ami oda kikerült, az nyilvánvalóan egyes intézetekre igaz, egyes intézetekre nem. De nem is ez a lényeg;

ha megnézzük a magyar kutatás egészét, aminek az akadémia egy nagyon jelentős, komoly része, akkor a magyar kutatás egésze nem áll jól.

Ha megnézzük, hogy hol állunk az innovációs területen Európában, akkor a 22. helyen állunk, ez hátulról az ötödik hely, tehát nem jó" - jelentette ki Palkovics László.

Szerinte ha megnézzük, hogy a magyar gazdaságnak az a része, amely kutatás-fejlesztéssel foglalkozik, milyen módon veszi igénybe az MTA vagy az egyetemek együttműködését, "azt látjuk, hogy alig",

vállalati oldalról nem jelennek meg összegek az MTA-nál kutatásfinanszírozás céljából.

Palkovics László kijelentette, Magyarország közössége szeretné látni, hogy az a sok forrás, amit elkölt kutatásra, hogyan hasznosul.

"Európa le van maradva erőteljesen. Ne hagyjuk abba ott, hogy kutattunk és írtunk belőle egy cikket! Vigyük tovább a dolgot! Ez a lényege a mostani átalakításnak"

- foglalta össze a tárcavezér.

A következő lépés az lesz, hogy azon pontok mentén, amelyekben a minisztérium és az akadémia megállapodott, ki kell alakítani, hogy a kutatói kar milyen szervezeti struktúrában tud dolgozni, annak hogyan nézzen ki az irányítása és hogyan finanszírozható az új rendszer.

"Abban maradtunk Lovász László elnök úrral, hogy készül egy előterjesztés, amit beviszünk az MTA május 6-ai közgyűlésére, és ott kikérjük a köztestület véleményét. Utána ennek megfelelően a kormány feladata, hogy az előterjesztést és az akadémia véleményét figyelembe véve hogyan, milyen formában akarja tovább vinni azt."

Arról, hogy az akadémiai köztestület véleménye mennyit számít, azt mondta, "a kormány elképzelése eléggé határozott, hogy másként kívánja működtetni az MTA kutatóhálózatát",

mivel "nem egy magán-valamiről van szó, hanem az állam által finanszírozott, a közösség érdekét szolgáló kutatóintézeti hálózatról". Úgy látja, a kormányzat felelőssége, hogy ez jól működjön, a kötelezettsége pedig, hogy finanszírozza is.

A tárca javaslatában - mint Palkovics elmondta - szerepel, hogy az egyetemeken túli, állam által finanszírozott kutatóhálózatok, mint amilyen az MTA-é is, német mintára két nagy csoportba kerülnének:

az alkalmazott kutatási, úgynevezett Fraunhofer-csoportba és az úgynevezett Max Planck-csoportba, amelyik teljesen szabadon, belső szakmai szabályok szerint dolgozhat, de az eredményességét az állam 2-5 évente felülvizsgálja - de nem a köztestület maga ellenőrzi.

A feladatot 2020 januárjával a miniszter le tervezi zárni, onnantól kellene működnie az új struktúrának.