Infostart.hu
eur:
379.73
usd:
321.91
bux:
133439.13
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Résztvevők az Akadémiai Dolgozók Fórumának Menet a tudományért címmel meghirdetett tüntetésén Budapesten, a Széchenyi téren 2019. március 21-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Az MTA szabadságáért tüntettek Budapesten

A tüntetők az Akadémia székháza elől az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) elé vonultak, ahol a szervezők petíciót adtak át a tárca képviselőjének.

A demonstrációt az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) hirdette meg az MTA elnökségének ülésével egy időben Menet a tudományért címmel.

Az akadémiai kutatóintézet-hálózat dolgozóiból szerveződött csoport demonstrációja az Akadémia épülete előtt kezdődött, ahol Szilágyi Emese, a tüntetés főszervezője, az MTA kutatója arról beszélt: nem szabad hagyni, hogy az MTA kutatóintézet-hálózatát leválasszák az Akadémiáról, ennek érdekében eljuttattak egy levelet az ülésező elnökség tagjaihoz. Ebben felhívják a testület figyelmét arra, hogy az ITM minisztere még nem adott érdemi választ arra, hogy miért kívánja az MTA kutatatóintézet-hálózatát kiszervezni az Akadémia keretei közül.

"Az ITM a kutatóintézetek tervezett jövőbeni működését semmilyen nyilvános szakmai anyagban nem mutatta be, a kutatóintézet-hálózat jövőbeni irányítására létrehozandó testület, annak döntéshozatali mechanizmusa és hatáskörének tartalmi elemei nem tisztázottak" - hangsúlyozta. Ezek a problémák jelzik, hogy nem szabad a március 8-án az ITM és az MTA által aláírt közös szándéknyilatkozatban foglaltakat vállalható kompromisszumnak tekinteni - hangsúlyozta, utalva arra a dokumentumra, amelyben az MTA elnöke tudomásul veszi a kormány szándékát, miszerint az MTA kutatóintézet-hálózatát az MTA szervezetén kívül kívánja működtetni.

A rendezvényen felszólaló tudósok az intézethálózat egységének, függetlenségének fontosságát hangsúlyozták, hiányolták a minisztérium garanciáit, szakmai koncepcióját az MTA átalakításáról.

Kamarás Katalin vegyész, az MTA kutató professzora beszédében azt javasolta, hogy az ITM által is példaként idézett német kutatási szervezeteket mediátorként vonják be.

A beszédeket követően a több száz fős tömeg a Lánchídon át az ITM Fő utcai épületéhez vonult, ahol a tüntetők piros lapot felmutatva tiltakoztak Palkovics László tervei ellen, valamint a miniszter lemondását követelték.

Orosz Ferenc, az MTA Enzimológiai Intézetének tudományos igazgatóhelyettese az ITM előtt tartott beszédében kiemelte, hogy ragaszkodnak eredeti követelésükhöz és elutasítják a politikai zsarolással kikényszerített március 8-ai szándéknyilatkozatot.

A beszédeket követően az ADF nevében Szilágyi Emese tízpontos petíciót adott át az ITM munkatársának.

A petícióban követelik az Akadémia autonómiájának tiszteletben tartását, az MTA és kutatóintézeteinek egységének és függetlenségének megőrzését, az intézetek korábbi finanszírozási rendszerének fenntartását. Követeléseik között szerepel az, hogy a kormány garantálja a kutatóintézeti hálózat hosszú távú egyben maradását és a dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának fenntartását. A petícióban szerepel, hogy a tárgyalások az MTA és az ITM között legyenek nyilvánosak és a kutatói közösség képviselői is vehessenek részt rajtuk.

Az ADF követeli továbbá, hogy Palkovics László jelenjen meg az MTA májusi közgyűlése előtt.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Európa nagyon is megérezné, ha India leállna az orosz olajbeszerzéssel

Szakértő: Európa nagyon is megérezné, ha India leállna az orosz olajbeszerzéssel

Az amerikai elnök megállapodott az indiai miniszterelnökkel arról, hogy 25-ről 18 százalékra csökkenti az Egyesült Államok az indiai árukra kivetett vámokat, noha India nem pont ugyanúgy fogalmaz a megállapodásról. Újdelhi ugyanekkor az EU-val is jelentős megállapodást kötött. Az összefüggésekről Trembeczki Zsolt, a Magyar Külügyi intézet kutatója beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Itt az új csúcs a Richternél

Itt az új csúcs a Richternél

Vegyes mozgások láthatók ma a világ tőzsdéin, az ázsiai tőzsdéken nem volt egyértelmű a mozgások iránya, Európában viszont jobb a hangulat. Itthon a BUX és három blue chip is történelmi csúcsot döntött. Az USA-ban ehhez képest vegyes a kép, a technológiai részvények továbbra is nyomás alatt állnak, és a ciklikusabb papírok teljesítenek jobban. Eközben az arany és az ezüst árfolyama tovább emelkedik, a sárga nemesfém árfolyama újra 5000 dollár felett jár. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×