Elöregedtek a balatoni térség vízhálózatának többnyire azbesztcementből készült csövei, főleg Keszthely környékén kritikus a helyzet - derült ki a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) februári ülésének jegyzőkönyvéből, amelyet a Napi.hu ismertet.

Volencsik Zsolt, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV) vezérigazgatója beszámolt arról: az ivóvízellátó hálózat átlagéletkora 38 év, a többség már jóval meghaladta a műszaki élettartamát. A 60-as, 70-es évek ivóvíz infrastruktúrájával látják el a térséget a XXI. században - fogalmazott.

A DRV az ország területileg legnagyobb víziközmű szolgáltatójaként, a magyar állam és az önkormányzatok tulajdonában lévő víziközműveket üzemelteti. Baranya, Fejér, Somogy, Tolna, Veszprém és Zala megyékben csaknem 400 település 830 ezer lakosának ivóvízellátását, ipari és mezőgazdasági termelőüzemeinek vízellátását biztosítja a kezelésében lévő regionális kistérségi és helyi vízművek, ipari vízellátó rendszerek üzemeltetésével.

Volencsik Zsolt bemutatta, hogy

a Balaton térségében azbesztcementből van a legtöbb ivóvízhálózat kiépítve, ennek az átlagéletkora 47 év.

Szerinte a legkritikusabb terület a Tapolca-Balatonederics közötti szakasz.

"Ha ezen a szakaszon bekövetkezik a vészhelyzet, akkor a Nyugat-Balaton vízellátása akár napokig is veszélybe kerülhet"

- fogalmazott a DRV vezérigazgatója. A 40 éves, 14 kilométer hosszú távvezetéken 2017-ben 18 csőtörést állítottak helyre, 2018-ban ez 30-ra emelkedett.

A szakember szerint az amortizációs költségek alig vannak beépítve a lakosság által fizetett vízdíjba, a költségvetési források pedig stagnálnak, másfél milliárd forint áll rendelkezésre.

A februári ülése az Innovációs és Technológia Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkára, Weingartner Balázs azt mondta: 10 milliárd forintot kaphat a DRV, ha a forrásjuttatást a kormány is jóváhagyja.