Infostart.hu
eur:
388.7
usd:
337
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Nyitókép: Pexels

Mindenki eleve bekerülne a magán-egészségügyi rendszerbe - az állami mellett

Jelentős átalakításokat javasol az egészségügy finanszírozási rendszerében a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi programja. Minden munkavállaló alanyi jogon bekerülne egy egészségpénztárba, és igénybe vehetné a magánbiztosító szolgáltatásait is.

Szerdán a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évadnyitóján Matolcsy György jegybankelnök jelentette be a Versenyképességi program 330 pontját, külön kitérve rá, hogy több tucatnyi pont foglalkozik az egészségügy átalakításával, mégpedig olyan módon, hogy az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben támaszkodna az állami egészségügy a magánszektorban zajló gyógyításra.

"A jelenlegi rendszer továbbfejlesztése lenne; ebben a pillanatban Magyarországon a GDP arányában 7,4 százaléknyi forrást fordítanak az egészségügyi kiadásokra, ez elmarad az Európai Unió szintjétől. Szintén problematikus, hogy 2,2 százalék közvetlenül a háztartások zsebéből fizetődik ki, nagyobb részt állami forrásból, kis részben magánpénztári szolgáltatókon keresztül" - egészítette ki az elhangzottakat az InfoRádiónak Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője.

A Magyar Nemzeti Banknál átgondolták az egészségügyi szolgáltatók rendszerét, és úgy látják, hatékonyabban, olcsóbban is el lehetne érni ezeket a szolgáltatásokat a rendelkezésre álló forrásból. Ugyanakkor ha emellett normatív támogatás vagy adókedvezmény formájában nyújtott finanszírozást is "odatesz" az állam, és a munkáltatókat is ösztönzik - például adókedvezménnyel -, hogy támogassák ezt a rendszert, akkor az egészségügyi kiadási arány, az arra fordított pénz összege növekedhet.

A jegybank által javasolt rendszer úgy nézne ki, hogy

alanyi jogon mindenki bekerülne a magánrendszerbe is, és saját maga döntené el, hogy mennyi pénzzel "száll be" a pénztárba.

"Ebben a pillanatban noha a magán-egészségügyi biztosítási szolgáltatások rendelkezésre állnak, ezt rendkívül kevesen veszik igénybe. Ha ez mindenkinek alanyi jogon rendelkezésre állna, akkor az állampolgárok dönthetnének arról, hogy a jövedelmük, a bérük arányában milyen százalékban helyeznek pénzt a rendszerbe" - mondta Binder István, hozzátéve, a szóban forgó rendszernek egészségpénztári és nyugdíj-biztosítási "zsebe" is lenne.

A munkáltatók számára tehát a befizetéseket adó- és járulékmentessé tennék.

Hogy mire lenne használható az egészségpénztári tagság?

"Például egy rettegett daganatos betegséggel kapcsolatos műtéti kiadásokra, vagy biztosító által finanszírozott egyéb, váratlan kiadásokra. De nem az állami rendszert váltaná fel

az alanyi egészségpénztári tagság" - tette egyértelművé Binder István.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×