Infostart.hu
eur:
367.03
usd:
316.62
bux:
148622.5
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
Nyitókép: pixabay.com

26 ezer ember biztosan hiányzik az egészségügyi alapellátásból

Balogh Zoltán, a szakdolgozói kamara elnöke már lát biztató terveket a kormányzat részéről, de a fizetésemelés lenne a kulcs.

A Magyar Nemzeti Bank múlt héten bejelentett versenyképességi javaslatcsomagjának kulcsa, hogy megfelelő képzettségű és számú szakdolgozó álljon rendelkezésre - reagált Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke a Világgazdaságnak a jegybanki program egészségügyi fejezetére.

A MESZK elnöke úgy véli, legalább huszonhatezer olyan munkavállaló hiányzik az alapellátásból, a járó- és fekvőbeteg-ellátásból, akivel kiegyensúlyozottabb egészségügyi rendszert lehetne biztosítani.

"A szakdolgozóhiány még jelentősebb, mint az orvoshiány"

- tette hozzá. Példaként említette, hogy Magyarországon a teljes egészségügyi ellátásra vetítve egy orvosra három szakdolgozó jut, míg az unióban átlagosan négy, de a fejlett országokban, például Hollandiában több mint hat szakápoló segíti az orvos munkáját, az Egyesült Királyságban pedig majdnem kilenc.

Megítélése szerint a megfelelő bérezés vezet majd a több szakemberhez - a magyar fizetések még a V4-átlagot sem érik el, a munkaterhelés közben igen magas. Úgy látja, a jelen tendenciák azonban jó irányba tartanak az egészségügyi bérezés területén.

Címlapról ajánljuk

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Fél évvel ezelőtt támadta meg Iránt az Egyesült Államok és Izrael, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, de azóta is zajlanak az összecsapások a Közel-Keleten. A felek június közepén "tűzszünetben" egyeztek meg, de ez nem vette elejét a ki-kiújuló harcoknak, a 60 napos határidő pedig, amelyet arra szabtak, hogy diplomáciai úton rendezzék az ellentéteiket, megoldás nélkül lejárt. A Trump-kormányzat múlt héten "gazdasági D-napot" hirdetett, hogy fokozott pénzügyi nyomásgyakorlással és büntetőintézkedésekkel kényszerítse térdre az iszlám köztársaságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyverek elnémultak volna: egy hónapos szünet után Washington vasárnap iráni rakétaállásokat támadott a Larak-szigeten, amire Teherán rakétacsapásokkal válaszolt az amerikai hadsereg jordániai bázisai ellen. A katonai helyett gazdasági mederben folytatódhat az iráni konfliktus? Látszódik a konfliktus vége, vagy még hosszú évekig húzódhat? Hogyan változtak az Egyesült Államok és a regionális hatalmak közötti erőviszonyok az elmúlt fél év tükrében? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×