eur:
402.93
usd:
360.91
bux:
97065.84
2025. május 18. vasárnap Alexandra, Erik
Nyitókép: Pexels

Több ponton is változtatni lehetne az iskolai nyelvoktatáson

Az óraszám elegendő lehet, a tanulók idegennyelv-tudása azonban mégsem éri el a kívánt szintet Magyarországon. Egy kutatásban az iskolaigazgatók, a nyelvtanulók és a nyelvtanárok is elmondták véleményüket.

Elkészült az idegennyelv oktatásról szóló kutatási jelentés, amelyen az Emberi Erőforrások Minisztériumának megbízásából az Oktatási Hivatal és az ELTE kutatói dolgoztak. Célja, hogy feltárja az idegennyelv-tanítás problémáit, és több javaslatot is tartalmaz - mondta el az Inforádiónak Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke.

Több nemzetközi tanulmány is kimutatta, hogy hiányos a magyarok idegennyelv-tudása. Berényi Milán szerint a megkérdezett tanárok és diákok gyakran egymásra mutogattak. "Az iskolaigazgatók leginkább a tanárhiányra hivatkoznak és - főként az általános iskolákban - infrastrukturális, informatikai fejlesztéseket szeretnének. A nyelvtanárok leginkább a nyelvtanulók motiválatlanságára szoktak panaszkodni, a nyelvtanulók pedig a sűrű tanárcserére és a nagyobb csoportlétszámra. Valószínűleg mindenkinek igaza van" - tette hozzá a szakember.

Több felmerülő észrevételt is említett: a tanárok visszajelzései szerint például lehetne növelni az óraszámot. Hozzátette ugyanakkor, hogy a NAT jelenleg 936 órát ír elő az első nyelv tanulására, ez pedig nemzetközi összehasonlítás szerint is elegendő lehetne. Felmerült problémaként az is, hogy nagyok az iskolai csoportok, és sokszor a nyelvtudásuk sem egységes - ez többnyire a szakgimnáziumokban volt jelentős probléma.

Belépési követelmény lesz a nyelvvizsga

Több nemzetközi kutatás is kimutatta, hogy Magyarország az utolsók között van a beszélt idegen nyelvek tekintetében. Ez évek óta így van, ám a probléma most aktuálissá vált, mert 2020-tól változnak a felvételi követelmények. Eddig a diploma nem volt kiadható az előírt nyelvtudás megszerzéséig, 2020-tól azonban már a felvételihez szükség lesz egy középfokú nyelvvizsgára.

"Ám legutóbb a felsőoktatásba felvett diákok több mint fele nem rendelkezett nyelvvizsga-bizonyítvánnyal,

most tehát sürgősen cselekedni kell, hogy 2020-ig változhasson a tendencia" - fejtette ki Berényi Milán.

A jelentés felhívja a figyelmet, hogy a nyelvtanárok és az iskolák által használt tananyagok nem feltétlenül ahhoz a szinthez illeszkednek, amire éppen felkészítenek, vagyis vélhetően szélesíteni kellene az elérhető tananyagok körét, és némi iránymutatást is kellene adni ezekkel kapcsolatban. Emellett említi a kutatás a tanári továbbképzéseket és a csereprogramokat is.

Nyelvtanfolyam kontra iskolai nyelvtanulás

Itthon sokak tapasztalata, hogy nyelviskolában hatékonyabban meg lehet tanulni egy nyelvet, mint a közoktatásbn. Berényi Milán is megerősítette ezt: a nyelviskolákban körülbelül 480 óra alatt lehet eljutni "nulláról" a középfokú szintre, ebbe az óraszámba ráadásul az otthoni felkészülés is beleszámít. Sok szempontot említett ennek okaként: a tanfolyamon kisebbek a csoportok, azonos nyelvtudási szinten vannak a tanulók, a céljaik is azonosak, és a pénzfizetés miatt a motivációjuk is más. Kiemelt szempont az is, hogy egy jó nyelviskolában jó minőségbiztosítási rendszer van érvényben, ami szintén javítja a hatékonyságot.

A közoktatásban nem egységes a minőségbiztosítás, ez látszik az eredményekből is. Amikor például az általános iskolákban a 6. és 8. évfolyamon felmérik a diákok nyelvtudását, akkor nekik A1-es és A2-es szinten kellene állniuk. (Ez a közös európai referenciakeret szintjei; ennek hat szintje van, a B1 az alapfokú nyelvvizsga szintje, az A-szintek ezek alatt találhatók).

Az országban azonban óriásiak az eltérések: míg Budapesten 5% körüli a rosszul teljesítő intézmények aránya (amelyekben a diákok több mint fele nem éri el a meghatározott nyelvtudás-szintet), addig vidéki, nem megyeszékhely településeken ez az arány akár 50% is lehet. "Mivel tehát ekkora különbségek vannak, úgy gondolom, a minőségbiztosítás nem működik egységesen" - tette hozzá a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Nem is gondolná, mekkora veszélyt rejthet egy külföldről hozott csodás növény

Nem is gondolná, mekkora veszélyt rejthet egy külföldről hozott csodás növény

Nem hozhatunk be dísz- vagy haszonnövényt kedvünk szerint külföldről, mert kártevőket is behurcolhatunk ezzel az országba – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal abból az alkalomból, hogy május 12-én volt a növényegészségügy nemzetközi napja. A tudnivalókról Szűcs Csabát, a Nébih növényvédelmi és borászati igazgatóját kérdeztük.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.05.19. hétfő, 18:00
Szakáli István Loránd
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×