Infostart.hu
eur:
388.69
usd:
336.9
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Szájer József fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő beszédet mond az Alaptörvény elfogadásának 5. évfordulós rendezvénysorozatához kapcsolódóan megtartott tudományos konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) a fővárosi VIII. kerületi Ludovika téren 2016. szeptember 16-án. A tanácskozás témája: az államszervezet és az államiság az Alaptörvényben.
Nyitókép: MTI Fotó: Mohai Balázs

Szájer József: meg kell törni a baloldali diktatúrát

A Fidesznek is le kellett mondania dolgokról, el kellett viselnie a méltánytalan kritikákat azért, hogy az Európai Néppárt egységes maradjon – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Szájer József. A Fidesz EP-képviselője szerint a tavaszi európai parlamenti választáson nem elég bevándorlásellenesnek lenni, az is számít, hogy elhiszik-e az adott pártnak azt, amit megvalósítana.

Az Európai Néppárt azért erős, mert széles platformot képvisel a jobboldaltól a baloldalig, de a különbségeket együtt tudja tartani – mondta Szájer József. „A Fidesznek is sok mindenről le kellett mondani, mi is tettünk kompromisszumokat, eltűrtük azt, amikor esetleg a fejünkhöz vágtak olyan dolgokat, amelyek valótlanságok vagy méltánytalanok” – fejtette ki.

Szájer József szerint ugyanakkor egyfajta törésvonalat jelent a pártcsaládon belül, hogy az európai néppárt mindig csak balra keresi a szövetségeseit. A politikus szívesen látna kormányzóképes jobboldali szövetségeseket is.

A baloldal felé az európai néppárt mindig nagyon toleráns volt – tette hozzá a fideszes EP-képviselő. Mint mondta: olyan politikai erők felé, mint a lengyel vagy az olasz kormányzópárt, nem lehetett nyitni.

„Ezt a fajta baloldali diktatúrát, baloldali hegemóniát kell megtörni Európában,

azzal, hogy az Európai Néppárt nyitottnak bizonyuljon, és erről vita van” – fogalmazott.

Szájer József szerint ha néhány párt esetleg kiválik emiatt az Európai Néppártból, az még nem jelent pártszakadást. „Van egy ideológiai vita, amit belül nekünk le kell rendeznünk” – vélekedett. Lehet olyan illúziókat kelteni, mintha a másik oldal lenne többségben a pártcsaládon belül, de a jobboldali Manfred Weber megválasztása is megmutatta, hogy ez nem így van – tette hozzá.

Nem elég a bevándorlásellenesség

Négy éve érződik, hogy milyen átrendeződés jön most Európában – utalt a tavaszi európai parlamenti választásokra Szájer József. Szerinte a tagországok állampolgárai is kifejtették véleményüket a bevándorlástól, és még a szocialista és a liberális szavazók is ennek lelassítását, leállítását követelik. „Ehhez vagy igazodnak a tradicionális pártok, és meghallgatják az emberek véleményét, vagy pedig olyan eredményekhez jutnak, mint amit láttunk a közbülső különböző nemzeti választásokon” – hangsúlyozta.

Szájer József hozzátette: van egy csomó olyan bizonytalan és zavaros politikai erő most Európában, amely szintén erre a politikai pozícióra tör. Ezekről a pártokról – szerinte – nem lehet tudni, hogy mit képviselnek, hiszen még önkormányzati szinten sincsenek pozícióban saját országukban.

Ettől függetlenül nem elég csupán bevándorlásellenes politikát képviselni Európában

– hangsúlyozta a fideszes politikus. Nem elegendő egy üzenet, ezt olyan pártnak kell megjeleníteni, aminek el is hiszik az emberek, „összevissza szövegelni bárki tud” – mondta. Szerinte a hitelességet meghatározza, hogy az adott politikai erő „meg tudja-e ezt valósítani, van-e benne elég erő, elég kitartás, állja-e az ütéseket, van-e realitásérzéke, nem rohan bele fölösleges, értelmetlen dolgokba”. Mint mondta: „az európai emberek saját jövőjükkel nem akarnak hazardírozni”.

Az üzenet mellé az is számít, hogy ki mondja, és van-e mögötte olyan tapasztalat, amellyel meg is tudja azt valósítani – tette hozzá Szájer József.

„Ez nem szolgálja azoknak a pártoknak az előnyét, akik éppen most bukkannak föl”

– hangsúlyozta. Az EP-képviselő szerint azoknak a pártoknak kedvezhet a mostani választás, amelyeknek van múltja, tapasztalata, világos belső rendszere és struktúrája – és meghallja az emberek hangját.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×